Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Göncz László: A muravidéki szlovénok és a Mura mente helyzete 1918 őszétől a Tanácsköztársaság létrejöttéig
A MURAVIDÉKI SZLOVÉNOK ÉS A MURA MENTE HELYZETE 772 Bizottság ülésén a vasi és zalai területek vonatkozásában az új magyar–jugoszláv határ kijelölését a Mura és Rába vízválasztója mentén javasolta, amit a bizottságban el is fogadtak. Ennek eredményeként a szlovén nemzeti területen kívül maradtak a Rába menti szlovén falvak, amelyek esetében Johnsont már nem tudták meggyőzni arról, hogy azok hovatartozásáról még egyszer határozzanak, ahogy azt korábban, az addigi gyakorlattal ellentétben, a Muravidék esetében megtették. Indoklásként Johnson azt válaszolta a döntést megváltoztatni kívánó jugoszláv küldöttség szlovén tagjainak, hogy a Rába mentén élő szlovénok a Rába völgyére gravitálnak, és nem kereskednek a délebbre élő, az elfogadott ideiglenes határvonalon túl élő szlovénokkal. Majd hozzátette: kárpótlásul a Rába menti szlovénokért a délszláv állam kapott néhány magyart. 125 THE SLOVENES OF THE MURA REGION AND THE SITUATION ALONG THE MURA FROM THE FALL OF 1918 TO THE DECLARATION OF THE HUNGARIAN REPUBLIC OF COUNCILS by László Göncz SUMMARY The paper explores the national identity of the Slovene community living along the Mura river, as well as attempts at establishing an ethnically based Slovene autonomous territory from the Fall of 1918 to the declaration of the Hungarian Republic of Councils. In contrast to the Muraköz region, predominantly populated by Croats, the history of which is also sketched in the present paper, the Mura region had not existed as a regional or administrative district until its separation from Hungary. From November 1918, the Károlyi government paid considerable attention to the destinies of the some 70–75 000 Slovenes living in the Hungarian counties of Vas and Zala. It appointed a government commissioner to protect their interests, and later proved to be willing to create an ethnically based county or even establish autonomy for them. Yet the events of international politics, before the birth of the Yugoslav state, provided the leaders of the Slovene community with different alternatives, and, given the limited elbow room available for Hungarian domestic and foreign policy and its new Bolshevik-type regime, they eventually opted for the “Yugoslav way”. 125 Slavič, M.: Naše Prekmurje i. m. 217.; Lipušček, U.: Prekmurje v vrtincu i. m. 72–73.
