Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Göncz László: A muravidéki szlovénok és a Mura mente helyzete 1918 őszétől a Tanácsköztársaság létrejöttéig
A MURAVIDÉKI SZLOVÉNOK ÉS A MURA MENTE HELYZETE 764 idézzen itt elő, mellyel a népet azután Jugoszláviába lehet vinni.”109 A szomszédos Alsólendvai Híradó A vend autonómia című cikkében – miután kiderült, hogy a javaslat szövegének elkészítésével megbélyegzett papok közül ketten, Baša és Čačič nyilatkozatban állították, hogy ők a nyilvánosságra hozott példányt nem látták – arról írt, hogy „kitűnik, hogy Klekl úr mögött nem állott látszólag senki, csak a zalai vend papok, most már teljesen magára marad, és teljesen a saját iniciativájára csinálta az egész tervezetet, amelyhez sem a nép, sem a paptársai megbízását nem bírta”. 110 A muraszombati járásban, valamint a magyarok lakta zalai Lendva-vidéken valóban csekélyebb volt a szlovén és a délszláv szimpátia, mint a Zala megyei, többségében szlovénok lakta települések körében (Belatinc és Cserencsóc környékén), az említett autonómia-javaslat támogatottságának mértékét azonban (akárcsak később, a vidék hovatartozásának a támogatottságát is) lehetetlen pontosan rekonstruálni. Feltételezhető, hogy a cserencsóci gyűlésen, ahol a római katolikus plébánosok 1919. január 14-én tárgyaltak az autonómiáról, nem került még sor a konkrét szövegezésre (legalábbis nem minden pont esetében), s erre utalhat a jelen lévő papok nyilvános tiltakozása. Nem kizárható, hogy az autonómia-javaslat szövegének megjelentetett változatát Klekl egyedül véglegesítette. A Klekl-féle autonómia-javaslat Alsólendván, valamint a környező, magyarok lakta falvakban nagy felháborodást keltett, mivel az az említett területet is a muravidéki szlovén autonómia hatóköre alá sorolta. A tiltakozók „a vendeknek ezen színtiszta magyar vidékek elszlovénesítésére irányuló tervéről” beszéltek. Alsólendva város képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen elhangzott, hogy „a hivatalos statisztika szerint a szűkebb Alsólendva-vidéki lakosságnak 96% beszél magyarul és nincs ott egyetlen olyan község, melyben 14% több volna az idegen nyelvű lakosság, de a legtöbb Alsólendva-vidéki községben az idegen nemzetiségiek arányszáma alig 2-3%”. A képviselőtestület azt is megállapította, hogy a néhány nem magyar származású lakos többnyire ideiglenes alkalmazottként tartózkodott a vidéken. A testületi ülés keretében a képviselők egyhangúlag határoztak arról, hogy a kormánybiztosnál és a kormánynál táviratban tiltakoznak „a vend aspirációk ellen”, valamint háromtagú bizottságot neveztek ki a tiltakozó memorandum elkészítésére. Alsólendva mintáját a környékbeli települések illetékes testületei és elöljárói úgyszintén követték, és ők is határozatokat fogadtak el tiltakozásuk jeléül. 111 Miután a kormány által támogatott „vend vármegye” terv a Klekl-féle autonómia-javaslat megjelenésével lekerült a napirendről, Obál Béla kormánybiztos 109 A Novine körül. Muraszombat és Vidéke, 1919. február 23. 2–3. 110 A vend autonómia. Alsólendvai Híradó, 1919. március 9. 2–3. 111 Vend veszedelem fenyegeti Alsólendvát és vidékét. Az alsólendvaiak tiltakozása. Zalai Hírlap, 1919. február 13. 1.
