Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Göncz László: A muravidéki szlovénok és a Mura mente helyzete 1918 őszétől a Tanácsköztársaság létrejöttéig
A MURAVIDÉKI SZLOVÉNOK ÉS A MURA MENTE HELYZETE 762 békekonferencián. A Klekl-féle javaslat sajátos rendelkezése volt, hogy az autonóm területhez sorolták azokat a túlnyomórészt magyarlakta településeket is, amelyek a szlovén–magyar nyelvhatár peremén helyezkedtek el, valamint minden olyan települést, ahol a lakosságnak csupán néhány százaléka volt szlovén anyanyelvű (Alsólendva, Lendvahegy, Csentehegy, Hosszúfaluhegy, Kót, Kapca, Dobronak, Szécsiszentlászló, Zsitkóc, Radamos, Szentgotthárd). A javaslat értelmében a Slovenska krajina minden autonóm kérdését saját szervei keretében rendezte volna, a Magyarországgal való közös ügyeket pedig úgynevezett közös szervek bonyolították volna le. (A közös ügyeken egyebek mellett az állampolgárságot, a civil és büntető törvénykezést, a gazdaságot, a közlekedést és a szociálpolitikát értették.). Az oktatás terén a javaslat a vallási és a nemzeti érdekekre helyezte a hangsúlyt. Javasolták, hogy az autonóm területen veszítse hatályát minden törvény, amely kizárta az iskolai tantervből a hittanoktatást, amely bármilyen feltételek mellett lehetővé tette az egyházi vagyon kisajátítását, amely a vallási erkölcsöt és tanítást fel nem vállaló tanítók munkavállalására vonatkozott, amely az egyháztól megvonta a jogot saját iskolái eltartására, valamint akadályozta az egyházi szolgálatok és rendek tevékenységét. A javaslatban szlovén iskola létrehozását tervezték Alsólendván (a környező települések szlovén nemzetiségű gyermekei részére), valamint sürgették a szlovén nemzetiségű káplánok alkalmazását a magyar plébániákon. A javaslatban azt is rögzítették továbbá, hogy az összes állami iskola szlovén hitközségek tulajdonába menne át, a polgári házasság megszűnne, megmaradna azonban a polgári anyakönyvvezetés. Mindemellett felszólították a kormányt, hogy tíz év alatt építsen két hidat a Murán és vasutat az Alsólendva– Muraszombat–Regede (Radkersburg, Radgona)–Szentgotthárd vonalon. A szlovén autonómia törvényhozó szervének – autonóm ügyekben – a muravidéki szlovén országgyűlést javasolták, a Magyar Népköztársasággal közös ügyekben pedig a magyarországi közös országgyűlést, melybe a szlovénok számarányuknak megfelelően küldhetnének képviselőt. Az autonóm terület kormányzati szerve a minisztérium lett volna, élén a mindkét említett országgyűlésnek felelős szlovén miniszterrel. A szlovén miniszter autonóm ügyekben a legfelsőbb kormányzati szerv szerepét töltötte volna be (helyettesének államtitkárt javasoltak), aki a közös ügyeket illetően pedig a népkormány egyenrangú tagja. A Kormányzóság – élén a kormányzóval – Muraszombatban tevékenykedett volna. A javaslat a kormányzót a szlovén miniszternek rendelte alá. 105 A Muraszombat és Vidéke a javaslatot közétette, de ugyanabban a lapszámban, egy másik cikkben kemény kritikával illette azt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 105 Mit akar Klekl József cserföldi ny. plébános? Muraszombat és Vidéke, 1919. február 9. 1–2.
