Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Göncz László: A muravidéki szlovénok és a Mura mente helyzete 1918 őszétől a Tanácsköztársaság létrejöttéig
GÖNCZ LÁSZLÓ 759 során tárgyalt Jožef Klekllel és néhány paptársával, miután azt tapasztalta, hogy számíthat a támogatásukra. Ezt látszik alátámasztani az idősebb Klekl által aláírt és a Noviné ben 1919. január 24-én megjelent nyilatkozat is. A nyilatkozatban a nyugalmazott cserencsóci plébános a Muraszombat és Vidéke egyik cikkére rea gálva kijelentette, hogy ő életében nem készített röplapot, mert az olyasmi távol áll keresztény értékrendjétől és elveitől. A népért vívott békés harcot, amellyel a mennyei és földi hazába segítheti őket, vállalta, azonban elhatárolódott minden erőszaktól, így a jugoszláv erőszakos területfoglalástól is. A nyilatkozatban békét kért, és a szlovén közösség felkarolását a békekonferencián, mert – szerinte – ott lenne a helye annak, hogy döntsenek a Muravidék hovatartozásáról. Akár Jugoszláviához kerülnek, akár Magyarországhoz vagy más országhoz, hangsúlyozta Klekl, ők azt elfogadják, és alkalmazkodnak a döntéshez. A nyilatkozatban azt is kifejtette, hogy a Muravidék részére szlovén autonómiát követelnek, bármelyik országban köt is majd ki a tájegység. Végezetül kijelentette, hogy a Muravidék Zala megyéhez tartozó plébánosai összefogtak és – „egyhangúlag” – hajlandóak támogatni Obál kormánybiztos törekvéseit. A nyilatkozat támogatására a Vas megyei szlovénok lakta vidék római katolikus plébánosait is felszólította, hogy támogatásuk esetén együtt kérdezhessék meg a teljes Mura menti szlovén közösségtől: a fenti utat helyesnek tartják-e.97 A Klekl által emlegetett és a zalai római katolikus papok által elkészített „szlovén autonómia” konkrét szövege a következő napokban vált ismertté, és jelentősen eltért a „szlovén vármegye” tervétől. Kezdetben azonban a közvélemény nem a szöveggel, hanem a Klekl-féle nyilatkozattal volt elfoglalva. A Muraszombat és Vidéke reagált a nyilatkozatra. Azt rótták fel a szerzőnek, hogy részükről senki nem állította azt, hogy az idősebb Klekl írta volna a röplapokat, ám az ő nyilatkozata – szerintük – még nem jelenteti azt, hogy azokat a nagydolnyi ifjabb Klekl nem írhatta. Emellett főképpen a különböző újságokban a muravidéki eseményekről megjelenő „pontatlanságok” miatt nehezteltek a muraszombati lap szerkesztői. Azt még valamennyire megértették, hogy a „laibachi” (ljubljanai) lapok torzítanak, azonban elfogadhatatlannak tartották a téves és a kétes információkat a pesti újságokban, valamint különösen a Noviné ben, amelyet a szombathelyi püspöki nyomdában nyomtattak. Az Obál kormánybiztos által javasolt nemzeti alapú járás tárgyában arról számoltak be, hogy a Novine az ezzel kapcsolatos tárgyalásról is tévesen tudósított, mert 1919. január 17-én Belatincon a szlovén járásról, nem pedig a tervezett vármegyéről folyt a vita, és annak ellenére, hogy elhangzott ott néhány magyarellenes megjegyzés, „a délszláv államhoz 97 Izjava (Nyilatkozat). Novine, 1919. január 24. 1.
