Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Göncz László: A muravidéki szlovénok és a Mura mente helyzete 1918 őszétől a Tanácsköztársaság létrejöttéig
GÖNCZ LÁSZLÓ 753 A magyar hatósági szervek éberen figyeltek az idősebb (és fiatalabb) Klekl tevékenységére, mint ahogy minden egyéb nemzeti kisebbségi újságra. A belügyminiszter 1918. december 7-én kérdést intézett a nemzetiségi miniszterhez az „államellenes sajtótermékek” postai szállításának megvonása tárgyában. A nemzetiségi minisztériumból az a válasz érkezett, hogy bizonyos német nyelvű sajtótermékek ténylegesen államellenesnek tekinthetőek, ezért a betiltásukat kívánatosnak minősítették. A Novine „vend lapra” vonatkozóan pedig azt írták, hogy „lefoglalása rossz hatást keltene”. A belügyminiszterhez intézett, december 24-ei válaszában ezért Jászi Oszkár azt javasolta, hogy „a Novine című lap megjelenésének és terjesztésének korlátozását nem tartom a sajtótörvény szellemében összeegyeztethetőnek; a lap megfelelő irányítása végett azonban a vend ügyek kormánybiztosát egyidejűleg megkerestem”.81 Obál Bélához tényleg eljutottak Jászi Oszkár észrevételei. Egy december 23-ai levélben arra figyelmeztették a kormánybiztost, hogy a szóban forgó szlovén nyelvű hetilapban gyakran fordult elő „a magyar állameszmétől való elszakadásra felhívó közlemény”. Mivel a sajtótörvény értelmében a lap tartalmát nem lehetett befolyásolni, így kívánatosnak tartották Obál találkozását a főszerkesztővel, amelynek keretében a kormánybiztos „őt a magyar állameszméhez való ragaszkodás előnyeire figyelmeztetné és működését más irányba terelni igyekeznék”.82 Obál azt követően találkozott a főszer kesztővel (feltehetően az idősebb Klekllel), és a tárgyalás menetéről 1919. január 19-ei levelében tájékoztatta Jászit, valamint a belügyminisztert is. Közölte, hogy a Novine tartalmára vonatkozólag a szerkesztővel olyan megállapodásra jutott, hogy a találkozó után megjelenő lapszámokban kerülni fognak minden olyan „intenciót”, amely a magyar állameszme rovására lehetne. 83 Az újonnan létrehozott belatinci járás megalakulásának körülményei után szólnunk kell a tágabb tájegység, a két megyében élő szlovénokra egészében kiterjedő szervezeti formáról is. Az egyik ilyen, 1918. december elején létrejött tervre, az Obál Béla által kezdeményezett Mura megyére már utaltunk. A másik terv születésénél is jelen volt Bagonyán (Bogojina), ekkor még csak a kormány megbízottjaként (nem volt még kinevezett kormánybiztos). A bagonyai nemzeti tanács 1918. december 1-jei gyűlésén határozatot fogadtak el, amelyben a budapesti kormánytól a muravidéki szlovénok részére autonómiát követeltek a közigazgatás, a vallás és az oktatás terén. A határozatot Ivan Baša, helybeli plébános a Novine hasábjain a következő formában ismertette: „Mi, a bagonyai körjegyzőség 81 MNL OL K 40 1919-XII. 278. A nemzetiségi miniszter válasza a belügyminiszternek államellenes sajtótermékek postai szállításának megvonása tárgyában, 1918. dec. 24. 82 Uo. A nemzetiségi miniszter levele Obál Béla kormánybiztosnak, 1918. dec. 23. 83 Uo. Obál Béla kormánybiztos a belügyminiszternek és a nemzetiségi miniszternek címzett levele, 1919. jan. 19.
