Századok – 2020

2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Göncz László: A muravidéki szlovénok és a Mura mente helyzete 1918 őszétől a Tanácsköztársaság létrejöttéig

GÖNCZ LÁSZLÓ 749 csak 1919. január 3-ra hirdették meg Muraszombatban. Az első, feltehetően regio nális jellegűnek tervezett muravidéki szlovén nemzeti tanács létrehozására akkor adódott lehetőség, amikor a Muraközt megszálló délszláv katonai alakulat egyik csoportja a Murától északra fekvő területre is betört, és Muraszombatot néhány napig megszállva tartotta. Az 1919. január 3-ra hirdetett esemény körül­ményei (január 3-a utólag az egyhetes jugoszláv megszállás utolsó napjának bi­zonyult) máig is tisztázatlanok, amint az is, hogy a szlovén nemzeti alapú tanács egyáltalán létrejött-e. Kővágó László összefoglalója szerint a Muravidék megszál­lásának támogatására Maister szlovén tábornok által küldött csoportnak kellett volna megalakítania a muravidéki szlovén nemzeti tanácsot, „amelynek elnökévé Božidar Sever fiatal stájerországi szlovén önkéntest jelölték ki”.70 A Kővágó által használt feltételes mód arra utal, hogy a terv nem valósult meg, mert azt meg­akadályozta a magyar katonai alakulat 1919. január 3-án kora reggel befejeződött előrenyomulása, amely véget vetett Muraszombat és a Muravidék néhány na­pig tartó délszláv megszállásának. Matija Slavič ezzel szemben azt az álláspontot képviselte, hogy a muravidéki „szlovén nemzeti tanács tényleg megalakult”, és Božidar Sever elnökként állt az élére.71 A megalakulás körülményeire azonban Slavič nem tért ki. Ivan Jerič azt az álláspontot képviselte, hogy a Muraszombatot 1919. január 3-án visszafoglaló magyar katonai alakulat „Božidar Severt is el­fogta, aki már a muravidéki szlovén nemzeti tanács alapításán fáradozott”, te­hát ő a szervezet tényleges megalapítására nem utalt.72 Maga Božidar Sever egy Alsólendvára tervezett szlovén kereskedelmi létesítmény engedélyezésére vonat­kozó kérvényében, amelyet 1919. október 22-én írt a már véglegesen megszállt Muravidék jugoszláv kormánybiztosának, az 1919 januárjában zajló muraszom­bati szlovén nemzeti tanács alapításával kapcsolatban a következőket hangsú­lyozta: „Az 1918-as októberi fordulat után minden erőmmel a Muravidék és a Muraköz Jugoszláviához csatolásáért munkálkodtam, ezért tavaly decemberben Maister tábornok – mint kormánymegbízottat, illetve a maribori katonai körzet megbízottját – Muraszombatba küldött, ahol a muravidéki ismerősökkel és nem­zetünk elkötelezett képviselőivel a Muravidék megszállásának előkészületein fára­doztam, valamint Muraszombatban nemzeti tanácsot alapítottam stb., ameddig ez év január 3-án a magyar katonai alakulatok el nem fogtak.”73 A muravidéki 70 Kővágó L.: A magyarországi délszlávok i. m. 137–138. 71 Slavič, M.: Naše Prekmurje i. m. 38., 251., 253. 72 Jerič, I.: Moji spomini. i. m. 56. 73 Arhiv Republike Slovenije. AS-60. Predsedstvo deželne Vlade za Slovenijo. Prekmurje IV. škatla (31). 13428/1920. Božidar Sever levele a muravidéki kormánybiztosnak, 1919. okt. 22. A levélnek nincs kü­lön száma, sem jelzete, a szlovén belügyi hatóság elnöksége részéről egy Sever elleni vádemelés tárgyában 1920. december 2-án a szlovén tartományi kormány elnökségének küldött iratcsomóban található.

Next

/
Oldalképek
Tartalom