Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Göncz László: A muravidéki szlovénok és a Mura mente helyzete 1918 őszétől a Tanácsköztársaság létrejöttéig
GÖNCZ LÁSZLÓ 743 értelmében a Murától északra fekvő terület teljes egészében a szlovén érdekszféra részévé vált. A Muraköz, amely már bő fél évvel korábban a délszláv királyság megszállása alá került, Horvátország területének része lett. 53 A szlovén közösség ébredése és Obál Béla kormánybiztosi kinevezése Kővágó László, aki az egypártrendszer időszakában a Mura mente dualizmus kori helyzetét és az 1918–1919-es időszakot is kutatta, találóan jellemezte a Mura menti szlovénok nemzeti tudatának állapotát, amikor azt hangsúlyozta, hogy „a magyarországi szlovének csak a 19. század végén jutnak el a szlovén nemzeti mozgalom kulturális szakaszához, s hogy nemzeti öntudatosodásuk útja a továbbiakban is ellentmondásos” volt. 54 Annak ellenére, hogy a Mura mentén élő szlovénok körében 1918 késő őszén a szomszédos muraközi horvátokénál kevésbé erőteljes nemzeti jellegű megnyilvánulásokkal találkozunk, azok jelei azért körükben is megmutatkoztak. A magyar miniszterelnökség keretében tevékenykedő, Jászi Oszkár tárca nélküli miniszter vezette „nemzetiségi minisztériumban”55 felfigyeltek a jelenségre, mivel az első vi lágháború utáni időszak nagyszabású politikai eseményei mellett (a monarchia beli délszláv nemzetek egyesülése, majd csatlakozásuk a szerb királysághoz, továbbá az erdélyi események és a cseh–szlovák egyesülés) a Mura bal oldalán lévő terület járási és megyei szerveitől is több arra vonatkozó figyelmeztetést kaptak. A muraszombati főszolgabíró 1918. december 4-én táviratban jelentette Jászinak, hogy egy 250 főből álló szlovén katonai alakulat megszállta a túlnyomórészt szlovénok lakta muraszombati járás közvetlen szomszédságában lévő stájerországi Radkersburgot, ahol a hivatalokat is elfoglalták, a tisztviselőket pedig elbocsájtották. Az új radkersburgi városvezetéstől olyan hírek szivárogtak ki a muraszombati főszolgabíró szerint, hogy a szlovénok december 9-én Vas és Zala vármegyéket is meg akarták szállni a Rábától a Muráig, hogy a lakosságot megnyerjék Jugoszláviának. A muraszombati főszolgabíró attól tartott, hogy az esetleges megszállás a járása lakosságának hazafias hangulatát negatívan befolyásolná, ami rendzavarást, rablást és egyéb 53 Miroslav Kokolj: Prekmurski Slovenci od narodne osvoboditve do nacistične okupacije 1919–1941. Murska Sobota 1984. 22–23. 54 Kővágó L.: A magyarországi délszlávok i. m. 40–47. 55 Az 1918. október végi és novemberi magyarországi politikai változások utáni Károlyi-kormányban (majd Berinkey-kormányban) a Miniszterelnökség keretében tevékenykedett Jászi Oszkár tárca nélküli miniszter, akit a szakirodalom is leginkább nemzetiségi miniszterként említ. Ezzel párhuzamban a titkárságát nemzetiségi minisztériumnak nevezték, és ebben a tanulmányban is ezt a megnevezést használjuk. (Jászi Oszkár tisztségének hivatalos megnevezése: A Magyarországon élő nemzetek önrendelkezési joga előkészítésével megbizott minister volt.)
