Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Göncz László: A muravidéki szlovénok és a Mura mente helyzete 1918 őszétől a Tanácsköztársaság létrejöttéig
A MURAVIDÉKI SZLOVÉNOK ÉS A MURA MENTE HELYZETE 728 Novak Budapesten szerzett jogi doktorátust, miután a muraközi Perlakon ügyvédgyakornok volt, majd a Pero Magdić nevével fémjelzett Naše pravice című lap egyik külső munkatársa lett, és az első világháború idején költözött Zágrábba. A Muraköz képviselőjeként részt vett a zágrábi nemzeti tanács 1918. október 5–6-ai alakuló ülésén. Az újonnan alakuló délszláv állam létrejöttével kapcsolatos, különböző jellegű horvát és szerb határozatok hitelességével, valamint azok eltérő értelmezéseivel e tanulmány keretében nem kívánok foglakozni. Csupán arra utalok, hogy a zágrábi nemzeti tanács elnökségének 1918. október 19-ei megválasztásáról közzétett hír keretében felsorolták a választásban részt vevő képviselők régióját is.10 Konkrét személyeket ugyan nem említettek, azon ban feltételezhető, hogy a Muraköz képviseletében akkor is Ivan Novak szavazott. Novak egyébként ott volt már az 1918. március 2–3-ai zágrábi megbeszélésen is, amelyen a jövendőbeli horvát állam kérdéséről tanácskoztak. A Muraközre vonatkozó horvát igényt az is mutatja, hogy október 29-én, amikor a horvát Sabor (országgyűlés) kimondta Horvátország, Szlavónia és Dalmácia elszakadását Magyarországtól, a határozat második pontjában kinyilvánította, hogy a horvát tartományok a szerbek, horvátok és szlovénok teljes nemzetiségi területén megalakuló állam részei lesznek, amivel szemben nem ismernek el semmilyen meglévő területi vagy államhatárt. Mivel a Muraköz horvát lakosságának aránya meghaladta a 90%-ot, nem kétséges, hogy horvát szempontból a határozat e tájegységre is vonatkozott.11 Ivan Novakot a mai horvát szakirodalom a Muraköz megszerzése kulcsfontosságú egyéniségének tekinti, aki a konkrét teendők tervezésénél és szervezésénél, majd a tájegység 1918. december 24-ei megszállásában egyaránt fontos szerepet vállalt. A Muraköz délszláv államhoz kerülése után ő lett a terület első jugoszláv kormánybiztosa. 12 Közvetlenül az első világháború befejezése után, Horvátországban sor került a „zöld káder vagy káderek” néven emlegetett, a harcterekről túlnyomórészt szervezetlenül érkező, többségükben szláv (főleg horvát) származású katonákból és helyi elégedetlenekből (esetenként csőcselékből) összeállt csoportok garázdálkodására. November első napjaiban a Muraközbe, sőt a Murától északra fekvő területekre is átterjedtek a zavargások, amelyek megfékezése és megtorlása során a magyar hatósági szervek néhány muraközi faluban ártatlan embereket is kivégeztek, 10 Kővágó L.: A magyarországi délszlávok i. m. 63–65. 11 Uo. 99. 12 Ljiljana Križan: Dr. Ivan Novak – hrvatski narodni preporoditelj i osloboditelj Međimurja. In: Domorodci! Medjimurci! Suženjstvu je našemu kraj! Izložba povodom 100. obljetnice odcjepljenja Međimurja od mađarske države. Čakovec 2019. 19–22.
