Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Göncz László: A muravidéki szlovénok és a Mura mente helyzete 1918 őszétől a Tanácsköztársaság létrejöttéig
A MURAVIDÉKI SZLOVÉNOK ÉS A MURA MENTE HELYZETE 726 ugyanis volt némi hatása a vidék hovatartozására vonatkozó nagyhatalmi döntésre 1919 nyarán. Fontos azonban a muraközi helyzet elemzése is, mivel így könnyebben megérthetők az első világháború utáni események, az említett két közösség közötti párhuzamok, valamint az érintett megyék magyarok lakta részén tapasztalt helyzet is. A Muraközzel ellentétben a Muravidék regionális vagy közigazgatási egységként, akárcsak a terület mai megnevezése, a vidék Magyarországtól történő elcsatolásáig gyakorlatilag nem létezett. Az utána meghonosodott terminust illetően fontos pontosítani, hogy az 1919 nyarán bekövetkezett délszláv megszállást követően nemcsak a többségében szlovénok lakta vasi és zalai települések (a történelmi Vend-vidék) alkották a mintegy 950 négyzetkilométernyi területet, hanem a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolt csaknem harminc, túlnyomórészt magyar többségű település is, a Lendva-vidéktől az Őrségig. 3 Munkámban főképpen a muravidéki szlovénok és részben a muraközi horvátok nemzeti tudatát és törekvéseit vizsgálom, valamint a korabeli magyar állami és megyei szervek velük kapcsolatos magatartását 1918 késő őszétől a Muraköz megszállásáig, illetve a Muravidék esetében a Tanácsköztársaság létrejöttéig. A szlovénok lakta vasi és zalai területre irányuló jugoszláv területszerzési aktivitást, amely sorsdöntően a békekonferencia keretében zajlott, terjedelmi okok miatt itt nem taglalom, ahogyan nem térek ki a Tanácsköztársaság időszakának két fontos regionális, bár kevésbé ismert eseményére sem: az úgynevezett alsólendvai ellenforradalomra4 és a rövid életű (mindössze néhány napos), kalandor módon létrejött Mura Köztársaságra. 5 A muraközi horvátok 1918 novemberében és decemberében A Mura menti szlovénok körülményeinek és törekvéseinek ismertetése előtt röviden össze kell foglalnunk a muraközi helyzetet, a régió Muravidékkel való összefonódását, valamint a Muraközre vonatkozó horvát igényeket, amelyek az 1848-as események és az azt követő bő évtizedig tartó (1848–1860) horvát fennhatóság után különösen felerősödtek. Annak ellenére, hogy az osztrák–magyar kiegyezést követte a magyar–horvát is, a Muraközben a helyzet nem volt konfliktusmentes. 3 Göncz László: A muravidéki magyarság 1918–1941. Lendva 2001. 11–12. 4 Bővebben lásd Békássy Jenő: Zala vármegye feltámadása Trianon után – Zalai fejek. Bp. 1930.; Göncz László: Az alsólendvai ellenforradalom. Lindua 12. (2018) 20. sz. 19–26.; Nagy Károly: Az alsólendvai ellenforradalom. Zalaegerszeg 1925. 5 Bővebben lásd Göncz László: A »Mura Köztársaság«. In: Göncz L.: A muravidéki magyarság i. m. 55–64.; Darjan Lorenčič: 1919 Rdeče Prekmurje. Pekel 2019.; Jurij Titl: Murska Republika 1919. Murska Sobota 1970.
