Századok – 2020
2020 / 4. szám - UTAK TRIANONHOZ - Zeidler Miklós: A Daniélou-misszió
A DANIÉLOU-MISSZIÓ 704 fontosságát ránk [nézve] először gazdaságilag, azt állítva, hogy fát, vasat, kavicsot vasútjaink csak onnan tudnának olcsón és rentábilisan kapni, egy csepp sónk sincs, de ott kapnánk, s azután politikailag, kifejtve egy orosz–német szövetség veszélyét, amelybe[n] Csehország az összekötő szerepet játszaná. S ha északon e két népet szét is választották,122 délen szerencsésen összekötik. Kifejtettem, hogy a cseheknek általuk szánt szerep csak akkor tölthető be, ha nekünk adják át, „et si nous sommes viable[s]!” [é s ha életképesek leszünk!] Ezt is felírta, megjegyezve, hogy ez csak úgy volna lehetséges, ha meg tudnánk nyerni teljesen a bizalmukat. Minden oldalról hallják, hogy amíg a népnél a francia kurzus szimpátiára talál, a magas és irányító köröknél a németek ki-bejárnak, a hadsereg és egy nagy párt123 a parlamentben germanofil. Én Kun Béla 124 esetére hivatkoztam, szociális ellentétekre és gazdasági lehetetlenségekre, hogy ezt megcáfoljam, megjegyeztem azonban, hogy a dolog másképp is lehet, ha a Nyugat-Magyarország elcsatolása révén a német birodalom néhány km-re lesz Pesttől. Ő igen jóban van Vesnićtyel,125 amit esetleg Pécsett ki fogok használni, 126 Magyarországot Ausztriához viszonyítva kitűnő állapotban találja, s ezt sokszor hangoztatja. En somme [végeredményben], fejezte be, le terrain pour une pénetration réciproque et amicale est préparé[e] de deux côtés [mindkét oldalról elő van készítve a terep a kölcsönös és barát ságos együttműködés számára]. Azt hiszem, ő különösen gazdasági kérdésekben (az ipar feltámasztása stb.) mindent el fog követni a javítás céljából. Politikai (territorialis ) [területi – értsd: határmódosítási] téren kevés a remény! Csáky István köv. attaché 3-[d]ik jelentés a Daniélou-féle misszióról – Budapest, 1920. X. 18. Daniélou a mai napon különös előszeretettel foglalkozott a felelősség kérdésével, mely minket a háború kitöréséért terhel. Azt mondja, hogy Margaine minket erősen bemártott az osztrákok javára, s ő maga is egy rapportot írt, melyben a mi szociálista [sic!] pártunknak egy 1914. júliusi kiáltványa is helyet foglal, amely megvádolja a Tisza-kormányt, hogy tudatosan dolgozik a háború 122 A független Lengyelország helyreállítása révén. 123 Daniélou feltehetőleg a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjára utal. 124 Kun Béla (1886–1938) újságíró, politikus. A Tanácsköztársaság idején külügyi népbiztos, a Forradalmi Kormányzótanács legbefolyásosabb tagja. 125 Milenko Vesnić (1863–1921) szerb jogászprofesszor, diplomata, politikus. Különböző posztokon több kormánynak is tagja, 1919–20-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság párizsi követe és a békedelegáció egyik vezetője, majd miniszterelnök (1920. máj. 16. – 1921. jan. 1.). 126 A tervezett pécsi látogatásra nem került sor.
