Századok – 2020
2020 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Deák András Miklós – Somorjai Ádám OSB – Zinner Tibor: Menedékben. Amerikai diplomaták Mindszenty bíborosról, 1957–1970 (Erdődy Gábor)
666 TÖRTÉNETI IRODALOM (kiújuló tuberkolózisát) felhasználni a bíboros Vatikánba költözésének kieszközlésére, ám a menedékes egészségének gyors javulása levette a napirendről a kezdeményezést. Tovább fokozta ugyanakkor a problémát, hogy a hercegprímás nem vonatkoztatta magára azt a pápai nyilatkozatot, miszerint a bíborosoknak 75 éves korukban vissza kell vonulniuk. Novemberben a pápához írt levelében a budapesti börtönbe történő visszatéréssel is fenyegette és jelezte: nem kíván külföldre távozni, hanem valamiféle nemzetközi középületben töltené el azyliumát. Mindszenty merev hozzáállását felerősítette az amerikai nagykövet, Martin Hillenbrand megérkezése Budapestre 1967. október 20-án. Washington gesztusából a bíboros ugyanis azt olvasta ki, hogy az Egyesült Államok kapitulált Kádár előtt. A felháborodott hercegprímást ismét König bíboros próbálta jobb belátásra bírni, és az önfeladás szándékáról lebeszélni. A bizalmas konzultáció során Mindszenty a magyar–vatikáni tárgyalások alakulását, mindenekelőtt Budapestnek a feltételezett távozásához való viszonyulását illetően félreértette bécsi partnerét, amihez jelentős mértékben hozzájárult a sokoldalú tárgyalások rendkívül bonyolult, szövevényes háttere. Ekkor ugyanis – mutat rá Zinner – „számos forgatókönyvíró tevékenykedett az amerikai mellett a bécsi, budapesti, római műhelyekben”, más-más prioritást tartva szem előtt. Az önfeladás gondolatának elejtését illetően a döntő hatást a bécsi bíboros által hozott vatikáni üzenet gyakorolta Mindszentyre, amely félreérthetetlenné tette számára: a szabad eltávozás előfeltételét a Szentatya szilenciumra vonatkozó parancsa képezné. „Fizikailag szabad ember lehettem volna, de a számat örökre befogták volna [...]. Ezért sokkal jobb, ha a hátralevő éveimet nem csukott szájú szabad emberként, hanem fogolyként élem meg, (de) nyitott szájjal” – világított rá döntése belső motivációira. Gondolkodása alakulását ugyancsak befolyásolta Zágon József érvelése, amely arra irányította a figyelmét, hogy a tervezett távozása akkor lenne méltó a múltjához és szolgálná egyháza érdekeit, ha az „nem önös érdekből, hanem vallási alapon, a Szentatyának engedelmeskedve” történne meg. Zágon levele arra a döntő jelentőségű változásra is emlékeztette, hogy „az egyház vezetői félredobták a kardot, csatározás helyett a rábeszélés és a párbeszéd jött divatba”. Mindeközben pedig megtörtént tíz új egyházi tisztségviselő kinevezése Budapesten, majd a főpapok közös eskütétele, ami egyértelműen érzékeltette a bíboros elszigetelődését a magyarországi egyházi életben. Ebben a helyzetben erősítette fel Washington az arra irányuló törekvését, hogy a Szentszék beszélje rá a hercegprímást: mondjon le „az egyház egészének javára” s ezzel mozdítsa elő, hogy az immár negyed százada vezető nélküli magyar katolikus egyház kormányozhatóvá váljon. Összegzésében Zinner Tibor hangsúlyozza, hogy a végső megoldás kimunkálásában mindvégig érvényesült az Egyesült Államok és az Apostoli Szentszék teljes egyetértése. A diplomaták „lépésről lépésre taposták ki a hidegháborúból az enyhülés felé vezető ismeretlen ösvényt”, és ehhez a folyamathoz kapcsolódott a Vatikán keleti politikája. Az előrehaladást azonban a közép-európai status quót egyre inkább elismerő amerikai hozzáállást elutasító bíboros merev, olykor sajátos zsarolási módszereket is alkalmazó magatartása sokáig komolyan akadályozta, míg végül a kegyetlen valóságba beletörődő, önmarcangoló döntés megszületett. Ez a hallatlanul bonyolult, összetett és ellentmondásos folyamat rekonstruálható az ismereteinket számos új elemmel gazdagító forrásválogatás alapján. A Mindszenty József pályáját bemutató – hatalmasra duzzadt – szakirodalom számára a műben megjelentek lényeges új felfedezésekkel szolgálnak. A dokumentumok értelmezését és felhasználását, valamint az olvasó tájékozódását jelentős mértékben megkönnyíti a precíz szerző- és tárgymutató, a szereplőket röviden bemutató életrajzok, valamint az alapos szakirodalmi összeállítás. Erdődy Gábor
