Századok – 2020

2020 / 3. szám - TÖRTÉNETÍRÓK - Erős Vilmos: Szabó István (1898‒1968) a magyar történeti irodalomban

SZABÓ ISTVÁN (1898–1968) A MAGYAR TÖRTÉNETI IRODALOMBAN 644 Összegzés A fentiek alapján megállapítható, hogy bár Szabó István történetírói munkássá­gáról önálló monográfia még nem született, viszonylag kiterjedt irodalom fog­lalkozik életművével, illetve annak különböző aspektusaival. Ezek az értékelé­sek az 1950–1960-as években még jelentős mértékben ideologikus és polemikus jellegűek voltak. Igaz, az ideológiai vonatkozások (főként a népi mozgalommal való kapcsolat bizonyítása) a későbbi időszakban is erőteljesek maradtak – min­denekelőtt a tanítványok és munkatársak műveiben. Az értelmezések másik fő vonulata inkább a történészi életmű (részint a szellemtörténettel szembeállított) társadalomtörténeti vonatkozásait hangsúlyozza, amely valószínűleg párhuzamos a szociológiai szempontoknak az egész magyar történetírásban való erőteljesebb érvényesülésével. Jelen sorok szerzője mindezzel együtt úgy véli, hogy az ideoló­giai-retorikus összetevők elemzése (főként a népiségtörténeti munkák esetében, de a társadalomtörténetiekben szintúgy) nem maradhat el, de semmi esetre sem a stigmatizálás és a megbélyegzés igényével, hanem például a történetírás úgy­nevezett „nyelvi fordulata” konzekvenciáinak erőteljesebb érvényre juttatásával. 110 ISTVÁN SZABÓ (1898–1968) IN THE HUNGARIAN HISTORICAL LITERATURE by Vilmos Erős SUMMARY The article surveys the literature that deals with the scholarly oeuvre of István Szabó, renowned Hungarian historian from Debrecen. Examining briefly the Marxist-Communist criticism leveled at Szabó in the 1950s, the author explores the much more positive reception of his work that characterized the 1970s and 1980s. While much of this favorable reception was penned by Szabó’s disciples and close collaborators, these views were basically shared by famous scholars of national influence. The paper also pays considerable attention to the views of Szabó formulated in more recent historiographical summaries (those published abroad included), as well as to opinions that were voiced even after 2000. 110 Ennek tengernyi irodalmából csak a felvillantás céljából lásd Kisantal Tamás – Szeberényi Gábor: A történetírás „nyelvi fordulata”. In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Szerk. Bódy Zsombor – Ö. Kovács József. Bp. 2003. 413–442.

Next

/
Oldalképek
Tartalom