Századok – 2020
2020 / 3. szám - TÖRTÉNETÍRÓK - Erős Vilmos: Szabó István (1898‒1968) a magyar történeti irodalomban
SZABÓ ISTVÁN (1898–1968) A MAGYAR TÖRTÉNETI IRODALOMBAN 642 másrészt szerinte ebben Szabó a modern magyar nacionalizmus történetét írta meg, „máig érvényes formában”. 102 Romsics Ignác többször megemlékezik Szabó Istvánról összefoglalásának az 1945 utáni magyar történetírásra vonatkozó fejezeteiben. Itt már jóval lakonikusabban foglalja össze Szabó ekkori működését, bár parasztságtörténeti munkáit most is kimagaslónak minősíti. Különösen kiemeli falutörténeti monográfiáit, illetve a prédiumról, valamint a magyar mezőgazdaság középkor végi történetéről készített (utóbbi posztumusz) munkáit (az utolsó esetén Maksay Ferenc és Belényessy Márta műveire utalva párhuzamként). 103 Egy példa az új keletű értelmezések közül: Faragó Tamás A fentiekhez hozzá lehet még fűzni, hogy mindezeken kívül még számos Szabó Istvánnal kapcsolatos megnyilatkozást, recenziót, nekrológot, résztanulmányt lehetne itt megemlíteni,104 azonban ezek jelen keretek között kiesnek az elem zésből. Másrészt ezek között találhatóak olyanok is, amelyek bár átfogóbbak, inkább leíró jellegűek, s többnyire életrajzi momentumokat elevenítenek fel, új problémát, értelmezést pedig csak keveset tartalmaznak. 105 Mindenképpen meg kell említeni azonban Faragó Tamás nagy jelentőségű recenzióját Szabó István 1976-os, Jobbágyok – parasztok című kötetéről, 106 amely több tanulsággal is szolgál s nemcsak a szóban forgó kötetet, hanem szinte Szabó István teljes életművét/történetírói munkásságát is értékeli. (Erre az 1976-os kötet, átfogó jellegéből adódóan, lehetőséget is ad.) Faragó írásának nem kevés pikantériát kölcsönöz, hogy eredetileg a Tiszatáj ban jelent meg 1977-ben, azonban szövegét a szerkesztő jelentősen megcsonkította. Így azt teljes terjedelmében csak 1999-ben publikálhatta a szerző. Faragó recenziójában a korábbi értékelőkhöz hasonlóan megemlíti Szabó életművének legfontosabb területeit, így a Debrecennel, a nemzetiségi történettel és a parasztságtörténettel kapcsolatos munkáit. Szabó Istvánt kiemelkedő történésznek minősíti, életműve szerinte is (Hofmann Tamás hasonlóképpen vélekedik) egy tömbből faragott egész. Rámutat 102 Uo. 103 Uo. 424–425. 104 Gyáni Gábor, Romsics Gergely, Hanák Péter, Kristó Gyula, Pach Zsigmond Pál, Kósa László, Csabai Tibor, Maksay Ferenc stb. írásai mellett lásd például Gazdag István: Szabó István levéltártudományi munkássága. In: Parasztság és magyarság i. m. 121–129. 105 Vö. például Gyarmati Zsolt: A magyar társadalomtörténet néhány filmkockája Tagányi Károlytól Szabó Istvánig. Korunk III. folyam 12. (2001) 5. sz. 87–93. 106 Faragó Tamás: Parasztságtörténet és történetírás. Meditációk Szabó István tanulmánykötete kap csán. In: Uő: Tér és idő – család és történelem. (Társadalomtörténeti tanulmányok 1976–1992.) Mis kolc 1999. 296–307. (Eredetileg megjelent: Tiszatáj 31. [1977] 10. sz. 76–80.)
