Századok – 2020
2020 / 3. szám - TÖRTÉNETÍRÓK - Erős Vilmos: Szabó István (1898‒1968) a magyar történeti irodalomban
ERŐS VILMOS 623 A reakciós fordulat Sándor Pál szerint Az úr és paraszt a magyar élet egységében című kötettel következik be, amelyben Szabó István is tanulmányt publikált, viszont a kötet a Horthy-fasizmus „népi közösséget” hirdető ideológiai alátámasztására szolgált csupán. A kötetről Sándor Pál így ír: „Végeredményben reakciós fordulatról kell beszélnünk. A »Nemesség és parasztság Werbőczi után« lényegét tekintve nem más, mint a Horthy-fasizmus »népi közösség«-ét hirdető szemfényvesztésének történelmi alátámasztása.10 [...] A paraszti helyzet kritikája helyett mondja, hogy »a magyar nemesség és a magyar parasztság [...] a magyar törzsöknek egyforma testvérága«.” 11 A Századok következő évfolyamában a volt Domanovszky-tanítvány, Léderer Emma Szabó védelmére kel.12 Léderer egyébként Sándor értékelésének szinte az összes elemét visszautasítja, tagadja azt is, hogy Domanovszkyék feudális történetírók lettek volna, s inkább Otthmar Spann hatására utal nézeteiket illetően. Nem igaz szerinte az egyoldalú nyugatos orientáció hangoztatása sem, s még a népiségtörténeti tanulmányokban is inkább azok németellenességére mutat rá. 13 „Nem látom azonban teljesen igazoltnak, hogy pl. Szabó Istvánnál valamiféle reakciós jobbratolódást jelentett volna az »Úr és paraszt« kötetbeli tanulmánya. Sokkal inkább lehetne ilyenről beszélni Szabó István összefoglaló népiségtörténeti köteténél [A magyarság életrajzáról14 van szó. E. V.], amely igen gondos analízisre szorul. Erre az analízisre annál inkább szükség van, mert minden reakciósság mellett éppen ebben a kötetben nyilvánul meg legjobban az a németellenesség,15 amely – persze súlyos korlátokkal – lényegében a népiségtörténeti tanulmányok legtöbb szerzőjénél jelentkezett.” 16 Feltétlenül érdemes mindehhez hozzáfűzni, hogy Léderer Emma „megemlékezik” Szabóról az ebben az időben közkézen forgó Bevezetés a történettudományba című egyetemi jegyzetében is,17 a korábbi, a két világháború közötti (ellenforradal mi) magyar történetírásról szóló fejezetben. A jegyzetnek több változatlan utánnyomása is volt (jelen sorok írója a 1964-es kiadást használta), itteni kijelentéseit ráadásul részben megismétli 1969-es historiográfiai összefoglalójában is. 18 10 Itt tehát Sándor Pál Szabót szinte fasisztának minősíti. 11 Sándor P.: A magyar agrártörténeti i. m. 414. 12 Léderer Emma: Historiográfiánk történetibb vizsgálatáért. Századok 89. (1955) 103–106. 13 Uo. 104–105. 14 Szabó István: A magyarság életrajza. Bp. 1941. (Reprint: 1990.) 15 Erre a németellenességre utal Szabó is 1954-es, az egyetemi tankönyvről írt lektori véleményében. 16 Léderer E.: Historiográfiánk i. m. 106. 17 Léderer Emma: Bevezetés a történettudományba. Bp. 1955. A 6. változatlan kiadás (Bp. 1964.) megegyezik az eredetivel. 18 Uő: A magyar polgári történetírás rövid története. Bp. 1969.
