Századok – 2020
2020 / 3. szám - TANULMÁNY - Mikó Gábor: Oszmánellenes hadjáratok lehetőségei a 16. század elején. Kísérlet Szrebernik, Szokol és Tessány várak visszahódítására 1513-ban
OSZMÁNELLENES HADJÁRATOK LEHETŐSÉGEI A 16. SZÁZAD ELEJÉN 606 „külvilág felé” megfogalmazott rosszallása tükröződik, valójában pedig nagyon is támogatták a támadást.161 Ám az is könnyen lehet, hogy Ulászló király és Budán tartózkodó tanácsadói valóban megtiltották a hadjáratot – ezt többek között alátámaszthatja, hogy a sorozatos oszmán betörések és magyar veszteségek miatt a király már jobbnak látta a lehető leggyorsabban megkötni a fegyverszünetet –, 162 ám Szapolyai nem vállalta a nagy nehézségek árán kiállított csapatok harc nélküli hazaküldését, szétzüllését és a harci morál megrendítését. Feltehető, hogy az uralkodó az elvben szeptember elejétől négy hónapig érvényes fegyverszünet békévé hosszabbítására már augusztusban, Szapolyai hadjáratával egy időben követet küldött a szultánhoz Czobor Márton személyében, ám a tárgyalások a vajda akciója miatt minden bizonnyal kudarcot vallottak.163 Ennek lehet a jele a Máté evangélista napjára, szeptember 21-re összehívott országgyűlés is, amely egybeeshetett Czobor szultántól való visszatértével. A diétát az oklevelek „részleges gyűlésként” (congregatio particularis ) említik. 164 Erre magyarázatul szol gálhat, hogy az erdélyi megyék valószínűleg nem vettek részt rajta.165 A szokatlanul hosszúra nyúlt országgyűlés tárgyalásai166 természetesen főként a törökkel kötendő béke körül foroghattak. Ekkor választották ki a szultánhoz induló újabb követet, Bélai Barnabás szörényi bánt. Költségeire azonban egyszerűen nem volt pénze a kincstárnak, így Ulászló részben kölcsönöket vett fel,167 részben pedig transmissa erat, iter continuavit. Causam prohibitionis Rex dabat, quod foedus et treuga, jam cum Turco facta essent, post exitum.” – A prépost levelének a magyar–török háborúra vonatkozó részleteit közölte: Balthasar Adam Kercselich: Historiarum cathedralis ecclesiae Zagrabiensis partis primae, to mus I. Zagrabiae 1770. 210. Tőle emelte át kisebb kihagyásokkal Katona István, lásd Stephanus Katona: Historia critica regum Hungariae. Tomulus XI. Ordine XVIII. Budae 1792. 702. Utóbbiból idézi: Fodor P. – Dávid G.: Magyar–török béketárgyalások i. m. 207., 69. jegyz. és 208. 161 Vö. Kosáry D.: Külpolitika i. m. 52.; C. Tóth N.: Az 1514. márciusi országgyűlés i. m. 72. 162 Fodor P. – Dávid G.: Magyar–török béketárgyalások i. m. 208. 163 Uo. Czobor személyében tapasztalt diplomatáról van szó, aki többször volt Ulászló király követe, lásd Kosáry D.: Külpolitika i. m. 46. 164 1513. szept. 22.: „dieta sive congregatio particularis” (DL 19646.), 1513. okt. 10.: „dieta sew conventio particularis” (DL 84074.) 165 Ennek egyik oka az lehet, hogy a diétával egy időben tartották a Szapolyai nyári távolléte miatt korábban már elhalasztott (vö. Barlabási Lénárd alvajda 1513. június 25-én kelt perhalasztó oklevelével: DF 246061.) erdélyi congregatio generalist. Lásd Barlabási Lénárd alvajda október 7-én, Tordán kelt oklevelét: A Wass család cegei levéltára. Valentiny Antal oklevélkivonatait felhasználva bev., jegyz. közzéteszi W. Kovács András. (Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára 3.) Kolozsvár 2006. 397/601. számú dok. – A másik ok az, hogy általánosságban véve sem világos, hogy az erdélyi megyék menynyiben vettek részt a korabeli országgyűléseken; a Jagelló-korból fennmaradt négy megyei követlista egyike sem tünteti fel az erdélyi megyék képviselőit. C. Tóth Norbert – Horváth Richárd – Neumann Tibor – Pálosfalvi Tamás – W. Kovács András: Magyarország világi archontológiája 1458–1490. II. Megyék. (Magyar történelmi emlékek, Adattárak). Bp. 2017. 510–521. 166 Október 14-én még tartott a diéta: DL 22461., DL 22462. 167 1513. okt. 5.: Ulászló király arról értesítette Brassó városát, hogy Felix firenzei kereskedő 750 forintot kölcsönzött neki Bélai Barnabás követségére. Tartozása kiegyenlítését a város 1514. évi Márton-napi cenzusának fejében kérte. (DF 247118., a király saját kezű aláírásával). – Említi az oklevelet:
