Századok – 2020
2020 / 3. szám - TANULMÁNY - Mikó Gábor: Oszmánellenes hadjáratok lehetőségei a 16. század elején. Kísérlet Szrebernik, Szokol és Tessány várak visszahódítására 1513-ban
MIKÓ GÁBOR 591 Miközben a megyékbe kiszálltak a dikátorok,76 Budán, Mátyás-napon (febru ár 24-én) megkezdődött az azévi első nyolcados törvényszék. Hogy nagy tömeg verődhetett össze a fővárosban, azt több dologból is sejthetjük. Egyrészt a res ponsio ezeket a törvényszékeket már önmagukban mint tumultuózus eseménye ket szemlélteti, másrészt ez az oktáva az országgyűlés miatt a tervezettnél több mint egy hónappal később kezdődött,77 és harmadrészt – ez a legfontosabb – Ulászló király egy korábbi, minden bizonnyal az országgyűlés kihirdetése körül kelt rendeletével az úgynevezett rövid pereket és fellebbezett ügyeket, továbbá minden olyan pert, amelyekben egy határozott napra szólt az idézés – így tehát az oktávákon kívül tárgyalhatták volna őket – egyaránt erre a Mátyás-napi nyolcadra halasztotta. Minderről a nádornak és az országbírónak az oktáva során kelt okleveleiben többször is olvashatunk.78 Az ülésszaknak, amelyet az ügyek sokfélesége és nagy száma ellenére az oklevelek szabályosan „rövid nyolcadként” említenek,79 a törvény szerint húsz napig kellett tartania, 80 és az utolsó oklevél, amely dátumformulájában a törvényszékre hivatkozik, keletként annak huszadik napját adja meg.81 Ez a nap március 15-re esett, aminek a későbbiekben még kiemelt fontossága lesz. 82 A következő hónapok történései az eddig született szakirodalomban még az előbbieknél is kevésbé feltártak. Először egy május 20-án kelt oklevélben olvashatunk egy állítólagos szegedi országgyűlésről.83 Magam az úgynevezett Oláh 76 A folyamat részletes bemutatását az 1522. évi példán lásd C. Tóth N.: 1522. évi költségvetés i. m. 94–98. 77 A korban szokványos vízkereszti huszadhoz képest: Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és vegyes-házi királyok alatt. Bp. 1899. 210. 78 A formula: „ad quem terminum [tudniillik Mátyás napjára] universe cause breves necnon breves brevium pariter transmissionales regnicolarum per regiam maiestatem generaliter fuerant prorogate” – Perényi nádor 1513. február 28-ei okleveléből: Knauz Nándor : A budai káptalan regestái. 1148–1649. (Magyar Történelmi Tár 12.) Bp. 1863. 78. 101. számú dok. (DL 106068.). Ugyanez vagy nagyon hasonló formulákat lásd Gyárfás István : A jász-kúnok története III. 1301–1542. Szolnok 1883. 730. (DL 22401.); Bónis György: Szentszéki regeszták. S. a. r. Balogh Elemér. Bp. 1997. 4138. számú dok. (DL 99263.), továbbá még DL 47034., DL 89026–89030., DF 236688., DF 238221., DL 104828. 79 Például DF 224828. 80 Az 1498. évi törvény 2. cikkelye szerint. Vö. Hajnik I.: Bírósági szervezet i. m. 211., Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp. 1971. 344. 81 DF 208674. (Ulászló király oklevele a budai káptalan átírásában.) – A nádor egy oklevele keletként a törvényszék utolsó napját jelöli meg, amely a dátum megállapításában értelemszerűen nem segít: DF 224825. 82 Szentpétery Imre: A kronológia kézikönyve. S. a. r. Gazda István, kiegészítette Érszegi Géza – Raj Tamás – Szögi László. Bp. 1985. 142. 83 Pálosfalvi T.: Bajnai Both i. m. 298. (DL 25553. nyomán). – Csaknem szó szerinti fordításban tette közzé: Érszegi Géza : Adatok Szeged középkori történetéhez. In: Tanulmányok Csongrád megye tör ténetéből 6. Szeged 1982. 41. 96. számú dok. Ennek nyomán idézte az oklevél tartalmát: Szeged története. 1. A kezdetektől 1686-ig. Szerk. Kristó Gyula. Szeged 1983. 496. (A vonatkozó rész Szakály Ferenc munkája.)
