Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Deák Nóra: Burkolt bűntudat jelei. Richard Nixon szerepe a magyar menekültek befogadásában
BURKOLT BŰNTUDAT JELEI 572 Látogatás Magyarországon 1963-ban 25 Radványi János ügyvivő Washington, 1963. június 13. keltezésű „Szigorúan titkos” jelentésében számolt be a Külügyminisztériumnak Richard Nixon volt amerikai alelnök tervezett magyarországi látogatásáról.26 Radványi szerint a magyar emigráció köreiben, a Californiai Magyarság című lap egyik 1963. április eleji számában, tehát alig egy hónappal az általános – de korántsem teljes körű – amnesztia27 meghirdetése után röppent fel hír a tervezett magyarországi útról, egy magánjellegű, családi európai körút részeként. Amerikai újságírók és diplomaták is csak találgatni tudtak az utazás lehetséges céljáról a május 22-ei bejelentésig, ám Radványi szerint „Egyetértés csak abban van, hogy ha közrejátszik is az utazásban a turisztika, útja nem »tisztán turizmus«.”28 Ebben az időszakban Nixon éppen két választás – az 1960-as elnökvá lasztás és az 1962-es kaliforniai kormányzóválasztás – elvesztésén volt túl, június 1-től ügyvédként helyezkedett el New Yorkban, azonban továbbra is „fontos ember”, teszi hozzá Radványi, és esetleg „tanácsokat adna a [Republikánus] pártnak a kelet-európai országokkal szemben tanúsítandó, esetleges »új« politikára”. A politikai misszióra utal Radványi szerint egyrészt az, hogy Nixon sorozatos tárgyalásokat folytatott republikánus vezetőkkel, másrészt pedig az, hogy sajtóhírek szerint Nixon európai útjával kapcsolatban felkereste az amerikai külügyminiszter első helyettesét. A május 22-ei, újságírókkal folytatott beszélgetésen Nixon kijelentette, hogy úgynevezett udvariassági látogatásokat – tehát nem tárgyalásokat – tervez tenni több európai ország vezetőinél. A jelentésben Radványi utal arra, hogy „az egyetlen kommunista ország, amelyre [Nixon] kíváncsi, Magyarország [...]”, majd azzal zárja a jelentést, hogy „Bár erre határozott jelzés nincs, célszerűnek látjuk felkészülni arra, hogy Nixon esetleg Budapesten is kíván majd néhány »udvariassági látogatást« tenni”. A körutazás 1963. június 10-e és augusztus 8-a között valósult meg, melynek során a Nixon család Budapesten július 16-a és 19-e között két és fél napot töltött el kísérőivel. Mivel az 1978-ban megjelent memoárkötetében az utazásról szóló pasz szusokban nem szerepel Magyarország, néhány magyar újságcikkre és egy hosz szabb interjúra hagyatkozva próbáljuk meg rekonstruálni a látogatás programját. Az idegenforgalom fellendülését ecsetelő példák között számolt be a Népszabadság újságírója arról, hogy „Néhány napig a fővárosban tartózkodott 25 Köszönettel tartozom Frank Tibornak, aki felhívta erre a látogatásra a figyelmemet. 26 Borhi László: Iratok a magyar–amerikai kapcsolatok történetéhez 1957–1967. Dokumentumgyűj temény. (Iratok a magyar diplomácia történetéhez, B sorozat) Bp. 2002. 362–364. – Radványi János (1922–2016) 1962–1967 között ideiglenes ügyvivői rangban a washingtoni nagykövetség vezetője volt, 1967-ben átállt az amerikai oldalra. 27 Az erre vonatkozó törvényerejű rendeletet 1963. március 21-én jelentette be Kádár János. 28 Borhi L.: Iratok i. m. 363–364. – A bekezdés további idézetei szintén ebből a jelentésből származnak.
