Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Deák Nóra: Burkolt bűntudat jelei. Richard Nixon szerepe a magyar menekültek befogadásában
BURKOLT BŰNTUDAT JELEI 566 Eisenhower döntését abban, hogy ne avatkozzanak be [a magyar szabadságharcba] a magyar szabadságharcosoktól érkező segélykiáltás ellenére sem.” 4 Nagy Imre miniszterelnöktől 1956. november 4-én az éter hullámain keresztül érkező segítségkérés pusztába kiáltott szó volt. Az emigráció konzervatív nézetű képviselői, például a Magyar Nemzeti Bizottmány (MNB) elnöke, Varga Béla, szintén november 4-én intézett felhívást Nixon alelnökhöz és Herbert Hoover, Jr. (1903–1969) megbízott külügyminiszterhez, aki John Foster Dullest helyettesítette – műtét utáni kórházi kezelése miatt – épp a legkritikusabb november eleji napokban. Ebben a háromoldalas nyilatkozatban az MNB felhívást intézett – többek között – az Egyesült Államok kormányához, hogy ne nézzék tétlenül, amint a szovjet hadsereg eltiporja a magyar nép forradalmát. 5 Körülbelül kétszázezren hagyták el Magyarországot, azaz az akkori és egészen a rendszerváltásig közkeletű szóhasználattal élve, disszidáltak az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően. Közülük mindenki , de a túlnyomó többség mindenképpen, az Egyesült Államokba szeretett volna eljutni, oda vágyott, ott szeretett volna új életet kezdeni, ahogyan ez a kollektív emlékezetben és a legtöbb visz szaemlékezésben él... Az 1956-os forradalom résztvevőinek, szemtanúinak, elszenvedőinek visszaemlékezéseiből az az általános vélemény fogalmazódott meg, hogy várták a Nyugat – elsősorban az Egyesült Államok vagy legalább az ENSZ – beavatkozását, de segítség nem érkezett, a Nyugat ezúttal is – mint a történelem során máskor is – cserbenhagyta a magyarok szabadságért és függetlenségért vívott küzdelmét. Hogy ez a várakozás vagy remény a segítségre mennyire volt megalapozott, az vitatható, ám felmerült például a Szabad Európa Rádió és az Amerika Hangja műsorainak szerepe6 a felkelés és felkelők buzdításában. Nem hagyható figyelmen kívül az Egyesült Államok hidegháborús retorikája sem, melyet a kommunizmus feltartóztatása, visszaszorítása, valamint a rab nemzetek felszabadítása jellemzett. Az elnökválasztási kampány- és beiktatási beszédek mellett a pszichológiai hadviselés része volt például a különböző emigráns szervezetek támogatása a Szabad Európa Bizottság égisze alatt, és rádióadások sugárzása kommunista országokba. James P. Niessen így fogalmazott: „A »rab vagy rabigába hajtott« nemzetekkel való együttérzés az amerikaiak, nyugati szövetségeseik és a Szabad Európa Bizottság hitvallásává 4 Stephen E. Ambrose: Nixon. I. The Education of a Politician 1913–1962. New York, NY 1988. 420. 5 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (a továbbiakban: OSzK Kt) 470. fond 8. doboz. Emigráció, Varga Béla levelezése, Activities during Freedom Fight /A Magyar Nemzeti Bizottmány tevékenysége 56-ban. (Az MNB iratanyaga jelenleg feldolgozatlan, de kutatási engedéllyel kutatható.) 6 A témához lásd például László Borhi: Hungary in the Cold War, 1945–1956: Between the United States and the Soviet Union. Bp.–New York, NY 2004.; Simándi Irén: A Szabad Európa Rádió szerepe az 1956-os forradalomban. In: 1956. Tanulmányok a forradalomról. Szerk. Mózes Mihály – Kozári József. Eger 2008. 33–50.
