Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Peterecz Zoltán: Royall Tyler és a magyar pénzügyi krízisek a két világháború között
PETERECZ ZOLTÁN 521 férfivá vált, aki ideális munkatársnak tűnt. Budapesti és bécsi utazásai folytán helyismerettel is rendelkezett, ráadásul amerikai állampolgárként a Népszövetség szívesen foglalkoztatta, amely így tudta az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyát legalább a privát szférában minél jobban fenntartani. De valószínűleg nyelvtudása volt a legfontosabb érv megbízatásában: beszélte az összes európai vezető nyelvet, és Magyarországon a német nélkülözhetetlen volt a magyar hivatalnoki gárdával való érintkezésben. Mivel a Magyarországra kinevezett főbiztos, Jeremiah Smith, Jr. nem beszélt németül, feltétlenül szükséges volt mellé olyan ember, aki ezt a hiányosságot pótolni tudta. Mindkét amerikai Új-Angliából származott, ami további garanciának tűnt, hogy jó csapatmunka alakul ki közöttük. Mindezek ismeretében nem is meglepő, hogy a Népszövetség számára Tyler személye „felbecsülhetetlen” lehetőség volt, míg ő maga úgy érezte, hogy el kell vállalnia a felkérést.7 Április 27-én hivatalosan is a Népszövetség magyarországi főbiztosának helyettese lett, és négy nap múlva megérkezett Budapestre. Az 1924–1926-os népszövetségi pénzügyi rekonstrukció jól feltárt a magyar és angol nyelvű történetírásban egyaránt, így itt csak egy nagyon rövid összegzést adunk a bő két év munkájáról, némileg Tyler munkájára összpontosítva. 8 Mindkét amerikai kerülte a sajtónyilvánosságot és a társasági életet, csendesen és a körülményekhez képest a politikától teljesen mentesen végezték munkájukat. A népszövetségi pénzügyi rehabilitáció mindenképpen sikertörténetnek számít, hiszen a lefektetett elveket, valamint a kitűzött programot sikerült érvényesíteni és rövid időn belül megvalósítani: megnyílt a Magyar Nemzeti Bank, megszűnt az infláció, a költségvetés egyensúlyba került, sőt többletet produkált, a forint (majd az 1927-től bevezetett pengő) stabil fizetőeszköz lett, megindult a külföldi tőkebeáramlás, nőtt a lakossági megtakarítás és viszonylag alacsony volt a munkanélküliség. Minden olyan alkalommal, amikor Smith Genfbe látogatott a Népszövetség soros, negyedévi közgyűlésére, hogy beszámoljon a magyarországi helyzetről és fejleményekről, Tyler látta el Budapesten a vezetői feladatokat, amelyeket szívesen végzett. Élvezte a felelősséget és a feladat sokrétű megközelítését, ami a sikerhez vezetett. Néhány hónappal megérkezése után, mikor Smitht Genfbe szólította 7 The National Archives, (a továbbiakban: TNA), FO371, C2521/37/21, 9905. Clauzel Lord Cecil House ezredesnek, 1924. febr. 11.; Bliss-Tyler Correspondence. Tyler Mildred Barnes Blissnek, 1924. ápr. 9. (https://bit.ly/2X7jmbU, letöltés 2019. dec. 2.) 8 A népszövetségi pénzügyi szanáláshoz lásd League of Nations: The Financial Reconstruction of Hungary. General Survey and Principal Documents. Geneva 1926.; Ormos Mária: Az 1924. évi magyar államkölcsön megszerzése. Bp. 1964.; György Péteri: Global Monetary Regime and National Central Banking, The Case of Hungary, 1921–1929. Boulder, CO 2002.; Peterecz Zoltán: Jeremiah Smith és a magyar népszövetségi kölcsön, 1924-1926: Egy jenki pénzügyi ellenőr a Magyar Királyságban. Debrecen 2018.
