Századok – 2020

2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Glant Tibor: Segélyezés és politika. A kétoldalú amerikai–magyar kapcsolatok kialakítása 1919-ben

SEGÉLYEZÉS ÉS POLITIKA 514 kellett írni a többi négy szerződést és garantálni az új utódállamokhoz csatolt kisebbségek jogait is. Augusztus elején, a tanácskormány bukásával megnyílt az út a magyar kérdés rendezése előtt, de új problémát jelentett az ország román megszállása és kifosztása. 1919 augusztusában végre a nemzetközi segélyszerve­zetek (elsőként az ARA és az Amerikai Vöröskereszt) is bejutottak Budapestre.52 Ebben a helyzetben Polknak nem volt sok ideje a tájékozódásra és az ismerkedés­re. A segélyezés és a politika ismét összefonódott, de ekkor már nem elsősorban Párizsban, hanem magyar földön. A tanácskormány bukását követő káoszban amerikai részről az ARA próbált rendet tenni. Gergory tárgyalta le Böhmmel a kormányváltást, majd akadályozta meg József főherceg visszatérését: ez utóbbiról született a híres „Archie on the car­pet” távirat.53 Mivel a román hadsereg Budapestre történt bevonulásakor azon ­nal kifosztotta a fővárosi kórházakat, Causey visszatartotta a Magyarországnak szánt, Bécsben várakozó vöröskeresztes szállítmányokat és jelezte Hoover felé, hogy attól fél, a románok ezeket is elrabolnák.54 Az ARA látványos politikai sze­repét az magyarázza, hogy Halstead arra kapott utasítást, hogy osztrák ügyek­kel foglalkozzon, a Coolidge-missziót pedig korábban visszahívták. Közismert, hogy a román túlkapások komoly feszültséget szítottak Párizsban is, és azoknak végül az augusztus 5-én kinevezett Szövetségközi Katonai Misszió (a négy győz­tes nagyhatalom képviseletében egy-egy tábornok) vetett véget. Ennek amerikai tagja a legendássá vált Harry Hill Bandholtz volt. A segélyezés megindítása több okból is rendkívül fontosnak bizonyult. Míg né­met és osztrák területen ez a munka már 1918 decemberében elkezdődhetett, erre Magyarországon csak nyolc hónap késéssel került sor, hiszen a Tanácsköztársaság miatt a határok lezárva maradtak. Az 1918-as termést részben a hadsereg, rész­ben az összeomlott ország használta fel, miközben menekültek tömege érkezett Budapestre az elcsatolt területekről. Az 1919-es termés megoldást jelenthetett volna, de annak egy részét a bolsevikok, a többit pedig a románok foglalták le. 1919 őszére a magyarországi élelmezési helyzet katasztrofálissá vált, így minden nyugati segítség valóban életet mentett. 1919 szeptemberében azonban lejárt az ARA amerikai kongresszusi megbízatása. Hoover úgy döntött, hogy civil szer­vezetként, magánadományokból folytatja a munkát. Az új szervezetet American Relief Administration European Children’s Fund névre keresztelték (ARAECF), és 52 Glant Tibor – Juhász Balázs –Ablonczy Balázs: Nemzetközi segély- és segítőakciók a volt Osztrák– Magyar Monarchia területén (1918–1923). Századok 152. (2018) 1321–1352. 53 Glant T.: Herbert Hoover i. m. 390. 22. jegyz. Hoover mindhárom memoárjában szinte szó szerint ugyanúgy számolt be a történetről: „Archie” a főhercegre vonatkozik, a „carpet” pedig arra, hogy ki­húzták alóla a szőnyeget. 54 Deák, F.: Hungary i. m. 112–113.

Next

/
Oldalképek
Tartalom