Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Glant Tibor: Segélyezés és politika. A kétoldalú amerikai–magyar kapcsolatok kialakítása 1919-ben
SEGÉLYEZÉS ÉS POLITIKA 512 1920-ban kapott.) A Négyek május 2-án zárták rövidre a kérdést, amikor a német békeszerződés 80. §-ában úgy rendelkeztek, hogy Németország elismeri Ausztria függetlenségét. Ezt paritásos alapon érvényesítették az osztrák békeszerződésben és a Renner vezetésével Párizsba érkező osztrák delegációt már ennek szellemében tájékoztatták. Renner július 11-ei nyilatkozatában a nyilvánosság előtt is feladta az Anschluss lehetőségét. 46 Ez időben egybeesett Burgenland Ausztriának ítélésével (július 10–11.): a kettő között pedig nyilvánvaló a kapcsolat. Az adriai kérdés volt a harmadik olyan politikai problémakör, mely Magyarország jövőjét meghatározta és a békekonferencia munkáját majdnem ellehetetlenítette. Az olaszok a négy győztes nagyhatalom egyikének számítottak, ám partnereik nem gondolták úgy, hogy be kellene tartaniuk az 1915-ben kötött titkos londoni szerződésben tett ígéreteiket. Így olasz–délszláv konfliktus alakult ki a volt Osztrák–Magyar Monarchia dalmát és adriai tengerparti területeinek felosztása során. Az e körüli viták 1919 áprilisától mérgezték a nagyhatalmak viszonyát, és csak az 1920. novemberi rapallói szerződésben tudták a kérdést rendezni. A vita középpontjában Fiume sorsa állt: magyar szempontból ez azért fontos, mert ez volt az új, tenger nélkül maradt ország kijárata a Földközi-tengerre. Klagenfurtban 1919 áprilisának második felében fegyveres összecsapások robbantak ki olasz, osztrák és délszláv katonai alakulatok között. Ennek következménye lett az a – határviták kapcsán fentebb bemutatott, Magyarország kárára kötött – kompromisszum, hogy a délszlávokat és osztrákokat további magyar területekkel kárpótolták.47 Az osztrák példa azt mutatja, hogy a magyaroknak is lett volna keresnivalójuk ezekben a hónapokban, ha van olyan magyar kormány, melyet a békekonferencia elismer és meghív Párizsba. Ez azonban éppen a Tanácsköztársaság miatt szóba sem jöhetett. Amerikai dilemmák és döntések Versailles után A német békeszerződés ünnepélyes aláírásával (június 28-án, a Versailles-i kastély tükörtermében) Wilson befejezettnek tekintette a párizsi munkáját, hiszen House fausti alkuja következményeként eredeti béketerve nem valósulhatott meg, az osztrák, magyar és bolgár szerződés pedig gyakorlatilag készen állt és aláírásra várt. Ezért az elnök július 8-án hazaindult, és a Négyek Tanácsa helyére 46 Low, A. D: The Anshluss Movement i. m.; Ormos M.: Padovától i. m. 284.; Suppan, A.: Imperialist Peace Order i. m. 37–42. 47 Hornyák Árpád: Magyar–jugoszláv diplomáciai kapcsolatok, 1918–1927. Újvidék 2004. 25–80.; Hammerli Petra: A magyar–olasz kapcsolatok alakulása 1918–1919-ben. Századok 148. (2014) 133– 149.; Trianon és az olasz diplomácia. Dokumentumok a békeszerződés előkészítéséről. Szerk., ford. Juhász Balázs. (Trianon-dokumentumok és tanulmányok 1.) Bp. 2018.
