Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Glant Tibor: Segélyezés és politika. A kétoldalú amerikai–magyar kapcsolatok kialakítása 1919-ben
GLANT TIBOR 497 kormányt éppen ez vonzotta Washingtonhoz. 5 Ezt a narratívát L. Nagy Zsuzsa 1963-ban megjelent tanulmánya, majd két évvel később kiadott monográfiája „tette helyre”, bár ő is külön tárgyalta a segélyezést és az amerikai politikai aktivitást a térségben és Párizsban is.6 Ezt az amerikaiakkal szemben megengedőbb vo nalat vitte tovább Hajdu Tibor három monográfiája az őszirózsás forradalomról (1968), a Tanácsköztársaságról (1969) és Károlyiról (1978).7 Magát az addig tabu sított „Trianon” szót Ormos Mária használhatta elsőként könyve címében, 1982-ben. A példásan kutatott és jegyzetelt Padovától Trianonig azonban túlzottan is az európai politikára összpontosított, így az amerikaiak ebben a paradigmateremtő írásban is csupán mellékszereplők maradtak.8 1985-ben jelent meg Vecseklőy Józsefnek a második világháború alatt és után keletkezett, de évtizedekig kiadatlanul maradt, kétkötetes munkája, mely az „amerikai imperializmus tükrében” kívánta bemutatni az újvilági nagyhatalom felemelkedését, miközben hosszabb vádiratot fogalmaz meg Wilson elnökkel szemben. Ezt a forrásokat szintén szelektíven kezelő elemzést a szerző 1993-ban már egyenesen „francia–amerikai nemzetgyilkossági kísérlet”-nek láttatta a magyarokkal szemben. 9 A rendszerváltás hajnalán Ádám Magda foglalkozott a kisantant történetével. 1989-ben megjelent monográfiájában már hosszabban tárgyalta az amerikai béke-előkészítő bizottság, az Inquiry egyes jelentéseit is, a segélyezést viszont ő sem kötötte az amerikai politikához.10 Arday Lajos és Jeszenszky Géza a brit vonalat elemezte,11 míg egy nagyobb nemzetközi projekt a francia levéltári for rásokat tárta fel (magyar részről Ádám Magda, Litván György és Ormos Mária részvételével) mindkét nyelven.12 Az 1989 óta eltelt harminc év során Trianon amerikai vonatkozásairól csak amerikanisták és magyar származású amerikai történészek írtak. A fősodrú történetírást Romsics Ignác könyvei határozták 5 Magos György: Az amerikai imperialisták szerepe a Horthy fasizmus i. m. Az idézetek sorrendben itt: 9., 7. 6 L. Nagy Zsuzsa: Az antant segélyprogramja és az 1918–1919. évi forradalmak. Párttörténeti Közlemények 9. (1963) 3. sz. 37–68.; Uő: A párizsi békekonferencia és Magyarország 1918–1919. Bp. 1965. 7 Hajdu Tibor: Az 1918-as magyarországi polgári demokratikus forradalom. Bp. 1968.; Uő: A Magyarországi Tanácsköztársaság. Bp. 1969. és Uő: Károlyi Mihály. Politikai életrajz. Bp. 1978. 8 Ormos Mária: Padovától Trianonig, 1918–1920. Bp. 1982. 9 Vecseklőy József: A csillagsávos lobogó nyomában I-II. Bp. 1985. és Uő: Nemzetgyilkossági kísérlet: Trianon (1919. Párizs). Lakitelek 1993. 10 Ádám Magda: A kisantant és Európa, 1920–1929. Bp. 1989. 11 Jeszenszky Géza: Az elveszett presztízs. Magyarország megítélésének megváltozása Nagy-Britanniában (1894–1918). Bp. 1986.; Arday Lajos: Térkép, csata után. Magyarország a brit külpolitikában, 1918–1919. Bp. 1990. 12 Magyarul lásd Francia diplomáciai iratok a Kárpát-medence történetéről, 1918–1919. Szerk. Ádám Magda – Ormos Mária. Bp. 1999.; Francia diplomáciai iratok a Kárpát-medence történetéről, 1919– 1920. Szerk. Ádám Magda – Ormos Mária. Bp. 2004. Megjelent még további két kötet az 1920 és 1927 közötti anyagokból válogatva.
