Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Glant Tibor: Segélyezés és politika. A kétoldalú amerikai–magyar kapcsolatok kialakítása 1919-ben
495 SZÁZADOK . () . SZÁM Glant Tibor SEGÉLYEZÉS ÉS POLITIKA A kétoldalú amerikai–magyar kapcsolatok kialakítása 1919-ben* A tanulmány azt mutatja be, hogy az egymás iránt korábban csekély érdeklődést mutató Amerikai Egyesült Államok és Magyarország hogyan alakított ki közvetlen, működőképes kétoldalú kapcsolatokat az első világháború után, egyetlen év alatt, az első amerikai diplomaták megérkezésétől (1919. január) a békekonferencián át a de facto diplomáciai kapcsolatfelvételig (1919. december) – miközben jogilag még hadban álltak egymással. Ennek összegzésére azért van szükség, mert a magyar történetírás Trianon 100. évfordulóján még mindig mellékszereplőknek tekinti az amerikaiakat mind a párizsi békerendszer kialakításában, mind a Habsburgok utáni Közép-Európa újraszervezésében és újjáépítésében. Különösen félrevezető az amerikai politikai jelenlét és a segélyezés szétválasztása, valamint az utóbbi szinte teljes ignorálása, hiszen a béketeremtés ideológiáját maga Wilson elnök fogalmazta meg a híres 14 pontban és annak további kiegészítéseiben, valamint ő maga kérte az amerikai kongresszus támogatását egy olyan új – mai szóval transznacionális – humanitárius segélyezési program finanszírozásához, mely emberek millióinak életét mentette meg győztes és legyőzött országokban egyaránt. Ezt követően az alelnök arra is rávette párizsi tárgyalópartnereit, hogy ezt a munkát egy amerikai kormányszerv (az American Relief Administration [Amerikai Segélyelosztó Szervezet, a to vábbiakban: ARA]) égisze alatt, egy amerikai (Herbert Hoover) vezetésével folytassák le. Ezért az amerikai politika és segélyezés szétválasztása éppúgy revízióra szorul, mint az a mai napig egyetlen, magyar nyelven olvasható – a maga idején tudományosnak tekintett elemzés, mely szerint az amerikai segélyezés csupán a nemzetközi imperialista körök akciója volt a „dicsőséges Tanácsköztársaság” megbuktatására és egyúttal a „Horthy-fasizmus” létrehozására és megszilárdítására. 1 Szakirodalmi áttekintés Az amerikaiak mellékszereplőkként való bemutatása a Trianonnal kapcsolatos magyar történetírás mindhárom korszakára jellemző. A Horthy-korszakban (1919–1945) a „hivatalos” Trianon-értelmezést (az Amerikai Egyesült Államok * A tanulmány a Lendület Trianon 100 kutatócsoport munkájának keretében készült. Ajánlom édesapámnak, 75. születésnapjára. 1 Magos György: Az amerikai imperialisták szerepe a Horthy fasizmus stabilizálásában (1924–1929). (A történettudomány kérdései 17.) Bp. 1952.
