Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Lévai Csaba: Szempontok az amerikai (1776) és a magyar (1849) Függetlenségi Nyilatkozat összehasonlításához
LÉVAI CSABA 487 orosz seregeket hozott be Erdélybe, a magyar nemzet legyilkolására”. A délvidéki szerb felkeléssel kapcsolatban pedig arra utalt, hogy „a szomszéd Szerbiából szerb rabló csoportokat, a rácz pártütők segítségére, s a békés magyar és német lakosok legyilkolására vezérlették”. Vagyis, a magyar Nyilatkozat érvelésében is megjelent a magyarok és a Habsburgok állami egységén kívülről érkezett idegen csapatok alkalmazásának motívuma, ahogyan Jefferson érvelésében is jelen volt a brit-amerikai államközösségen kívülről behozott idegen hadseregek fenyegetésének gondolata. 26 Kossuth Jefferson fenti hangvételéhez hasonló módon vádolta meg a Habsburgokat azzal, hogy a magyar kormányzat elleni lázadást szított a magyarországi nemzetiségek körében. A szerb felkelésről így írt: „következtek a rácz lázadásban iszonyatosságok, mellyeknek hallatára is elborzad az emberi szív. A békés lakosok legyilkoltattak, a kínzásoknak legirtóztatóbb nemeivel, egész virágzó városok s falvak elpusztítattak, a gyilkosoktól menekült magyar saját hazájában földönfutó koldus lőn, s az országnak legvirágzóbb vidéke siralomvölgyévé tétetett.” Kossuth leírásában több hasonló elemet lehet találni ahhoz, ahogyan Jefferson a „hesseniek” kegyetlenségét ábrázolta. Egyrészt Kossuth is a „pusztítás” kifejezést használta a szerbek cselekedetivel kapcsolatban, másrészt pedig ő is arra utalt, hogy a lázadó „ráczok” példátlan, korábban nem tapasztalt kegyetlenségeket követtek el. A legfontosabb hasonlóság azonban az, hogy a lázadó szerbeket, Jeffersonhoz hasonlóan, a magyarokhoz viszonyítva idegenekként jellemezte. Ezt egyrészt annak hangoztatásával érte el, hogy a magyarok ellen harcolók egy része „a szomszéd Szerbiából” – vagyis külföldről – „szerb rabló csoportok” tagjaként érkezett az országba, amelyhez – a hesseni zsoldosokhoz hasonlóan – semmilyen kötelék nem fűzi őket. A szerbek másik része azonban a Magyarországon élő szerb nemzetiség tagja volt, így az ő esetükben ezt az „idegenszerűséget” nehezebb volt Kossuthnak igazolnia. Ezt a „saját hazájában földönfutó koldussá” lett magyarok képével érte el, amivel egyértelműen érzékeltette, hogy a magyarok és támadóik világosan elkülönülnek egymástól, mintha idegenek lennének. 27 Azonban az amerikaiaknak sem csak külső, brit reguláris vagy német zsoldos ellenségekkel kellett szembenézniük, hanem azzal is, hogy az amerikai társadalom jelentős hányada is a brit felet támogatta. Ilyenek voltak a lojalisták, vagyis a gyarmati fehér társadalom azon tagjai, akik hívek maradtak a brit kormányhoz, s egy részük fegyverrel is hajlandó volt harcolni a britekkel szembeforduló honfitársaik ellen. Korabeli felmérések hiányában a lojalisták arányát az amerikai 26 A magyar nemzet Függetlenségi Nyilatkozata i. m. 908., 902. 27 Uo. 902.
