Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Lévai Csaba: Szempontok az amerikai (1776) és a magyar (1849) Függetlenségi Nyilatkozat összehasonlításához
LÉVAI CSABA 485 Nyilatkozat szövege szerint III. György „béke idején állandó hadseregeket tartott közöttünk törvényhozásaink belegyezése nélkül”, valamint olyan törvényeket hagyott jóvá, amelyek lehetővé tették, hogy „hatalmas fegyveres seregeket szállásolhasson el közöttünk”. Az idézetek egyértelműen a 18. századi brit ellenzéki, „valódi whig” szerzők gondolatait visszhangozták, akik szerint az állandó hadsereg a zsarnokság eszköze a békés polgári lakosság elnyomására, s helyette az állampolgárok milíciáira kellene inkább támaszkodni, ahogyan az az észak-amerikai brit gyarmatokon is szokás volt. 23 Kossuth hasonló modorban a Habsburgok „divide et impera” politikáját vetette a dinasztia szemére, vagyis: a „magyar seregek legnagyobb része az osztrák tartományokba volt a törvény ellenére elhelyezve, nálunk pedig az országban többnyire osztrák seregek tanyáztak, mellyeknek legnagyobb része inkább a pártütések támasza, mint a törvény s belbéke ótalmazója vala”. S bár a magyar kormány mindent megtett e visszás helyzet felszámolására, kísérleteik a dinasztia ellenállásán megbuktak. A magyar Nyilatkozat – amerikai társához hasonlóan – a reguláris hadseregek polgári lakosságot elnyomó funkciójára helyezte a hangsúlyt. Tehát arra, hogy azok jelenléte Észak-Amerikában és Magyarországon is a „belbékét” veszélyeztette és a Habsburgok, illetve a brit uralkodó érdekeit szolgálta. Mindkét dokumentum azt is határozottan kifejtette, hogy erre a gyakorlatra a helyi törvényhozások hozzájárulása nélkül, „a törvény ellenére” került sor. A két szerző a békés lakosság körében állomásoztatott állandó hadsereg képének felemlegetésével készítette elő a valódi erőszakos cselekmények retorikai „kirobbantását”, ami a nyilatkozatok következő részében be is következett. Ebben a helyzetben már csak egy szikra kellett a tényleges fizikai erőszak elszabadulásához. 24 III. Györgynek ugyanis nem volt elég, hogy reguláris katonaságot állomásoztatott a békés gyarmati lakosság körében, hanem „idegen zsoldosokból álló hatalmas sereget hoz ellenünk, hogy bevégezze a halál, a pusztítás és a zsarnokság már megkezdett és olyan kegyetlenséggel és arcátlansággal végzett munkáját, amelynek párját a legsötétebb korszakokban sem találjuk, és amely teljességgel méltatlan egy civilizált nemzet vezetőjéhez”. A brit uralkodó vétkeit felsoroló rész vége felé pedig még egyszer visszatért arra, hogy a britek „megengedték fő magisztrátusuknak, hogy ne csupán a mi véreinkből származó, hanem skót és külföldi zsoldosokat küldjenek ide a mi lerohanásunkra és elpusztításunkra”. Jefferson itt arra utalt, hogy a brit kormányzat különböző német fejedelmektől – az amerikai függetlenségi háború teljes tartamát tekintve – körülbelül 29 000 zsoldos katonát vásárolt, hogy az amerikai hadszíntéren szolgáljanak. Erre azért volt szükség, mert 23 Az Amerikai Egyesült Államok kongresszusban összegyűlt képviselőinek nyilatkozata i. m. 99. 24 A magyar nemzet Függetlenségi Nyilatkozata i. m. 902.
