Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Frank Tibor: Bevezető
470 A két nemzet Függetlenségi Nyilatkozatát összehasonlítva Lévai Csaba azt a következtetést vonja le, hogy manapság a magyar „Függetlenségi Nyilatkozat fontos helyet foglal el ugyan a hazai közösségi emlékezetben, de nem úgy, mint egy dicsőséges jövő kezdetét jelző önálló fejlődés kiindulópontja – ahogyan ez az amerikai Nyilatkozat esetében megfigyelhető –, hanem mint a tragikus, de heroikus nemzeti múlt mementója”. A tanulmányfüzér az első világháború után a függetlenségét visszanyerő Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatának beható rajzával folytatódik. Glant Tibor, a Debreceni Egyetem docense az amerikai segélyprogram és az Egyesült Államok politikájának elválasztását revideálja 1919-ben. Először hasznos historiográfiai áttekintést nyújt a korszak történeti irodalmáról, majd Woodrow Wilson elnök 1919. évi politikájával és diplomáciájával foglalkozik. Együttesen vizsgálja Wilson segélyezési programját és diplomáciáját Magyarország vonatkozásában, előbbit egészében az ARA (Amerikai Segélyelosztó Szervezet) és Herbert Hoover alá rendelve. A jóvátétel közvetlenül kapcsolódott a háborús felelősség kérdéséhez, a párizsi békekonferencia emellett részletesen és elfogultan foglalkozott az új határok kialakításának kérdéseivel. Amint azt Glant Tibor megállapítja: „A trianoni határok kialakítása [...] a négy nagyhatalom képviselőinek zárt ajtók mögött lefolytatott alkuinak eredménye volt.” Magyarország sorsának alakulását három problémakör befolyásolta: 1. a bolsevizmus térhódítása, 2. az osztrák-német Anschluss potenciális veszélye és 3. az adriai kérdés. Az amerikaiak is e három kérdést tekintették elsődlegesen megoldandó feladatuknak. A Tanácsköztársaság bukása után az amerikaiak (az ARA és az Amerikai Vöröskereszt) bejutottak Budapestre is és számos jótékonysági akciót indítottak. Kiemelkedett ezek közül a gyermekétkeztetés, melyet az ARAECF (American Relief Administration European Children’s Fund) bonyolított le 1920 és 1923 kö zött. Mint minden vesztes állammal, az Egyesült Államok szenátusi ratifikáció híján különbéke aláírására kényszerült Magyarországgal, 1921. augusztus 29-én. Peterecz Zoltán, az egri Eszterházy Károly Egyetem docense Royall Tyler személyével és a két világháború közötti magyarországi pénzügyi válságokkal foglalkozik. Tyler fiatalon elhagyta az Egyesült Államokat és élete nagy részét külföldön töltötte. Így jól ismert számos európai országot s jelentős európai műveltségre tett szert, illetve beszélte a vezető európai nyelveket. A világháború után részt vett a párizsi békekonferencia és a Jóvátételi Bizottság munkájában, majd 1924-től 1929-ig, illetve 1931 és 1938 között a Népszövetség magyarországi vezető képviselője lett. 3 3 https://bit.ly/2JobBGp, letöltés 2019. máj. 30. BEVEZETŐ