Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Borbély Zoltán: Nemesi stratégiák és társadalmi mobilitás Felső-Magyarországon a 17. század első felében
BORBÉLY ZOLTÁN 47 A Bocskai-felkelés alatt és az azt követő időszakban nincs sok adatunk a tevékenységéről, de 1608 márciusában, a nem sokkal korábban meghalt Dobóörökös, Székely Jakab néhány birtokára kért adományt. A kérvényben megemlíti a hajdúk gyűjtésével kapcsolatos nehézségeket, amiből talán arra következtethetünk, hogy aktív szervezője volt a II. Mátyást trónra juttató mozgalomnak is.97 Daróczy Ferenc bárói rangemelését tehát szintén ama kompromisszumos politika eredményének tekinthetjük, amelyben az uralkodó olyan személyekből formált elittel töltötte fel a vezető pozíciókat, akiknek a társadalmi elfogadottsága is konszolidálta a kormányzati rendszert. A szepesi kamarai szolgálattal állt összefüggésben az Orllé család bárói rangemelése is, bár kissé eltérő színezettel. Daróczyhoz hasonlóan Orllé Miklós is a hivatali pályán kereste az érvényesülést előbb a Pethő család szolgálatában, majd a Szepesi Kamara tanácsosaként.98 Ilyen minőségében a századforduló számos hűtlenségi perében is közreműködött, aminek köszönhetően nem élvezett különösebb népszerűséget Felső-Magyarországon. Lemondását követően kamarai tanácsos kollégája, Hosszútóthy István özvegyét, Zay Magdolnát feleségül véve távozott is a régióból Liptó-Újvárra. 99 Sikerült viszont Orllénak megszereznie Putnok várát. 100 Fiai számára ez utób bi eredményezte a bárói címet, bár bécsi tanulmányaik és udvari szolgálataik is bizonyára szintén közrejátszottak.101 Orllé János az 1610-as évek elejétől az egyéb ként nem túl jelentős végvár kapitányaként szerzett tekintélyt a helyi társadalomban. Putnok azonban a nikolsburgi szerződés megkötését követően felértékelődött, miután Bethlen birtokába kerültek Felső-Magyarország legjelentősebb várai. Az országrészben gyakorlatilag Putnok és Szendrő maradt a magyar király fennhatósága alatt. Orllé István putnoki kapitány és testvére, a bécsi udvarban szolgáló János bárói rangemelésüket (1622) kimondottan annak köszönhették, hogy Bethlen támadása során mindvégig az uralkodó hűségén maradtak. 102 Ugyanerre hivatkozva került be a mágnások sorába 1622-ben Móricz Márton szendrői kapitány, aki a harcokban elszenvedett veszteségei enyhítésére a bárói érdekében Erdély alkancellárjává nevezte ki az Udvari Kamara, amiről 1604. február 4-én tájékoztatták a Titkos Tanácsot. ÖStA FHKA HFU r. Nr. 82. Konv. 1604. febr. 6. fol. 160–161. 97 ÖStA FHKA HFU r. Nr. 95. Konv. 1608. ápr. 19. fol. 70–73. Daróczy Ferenc kérvénye Mátyás főherceg felé, 1608. ápr. 19. 98 Thaly Kálmán: A b. Orlay és gr. Serényi család. Századok 32. (1898) 203–204. 99 Uo. 207. 100 Sárközy Sebestyén: Egy eltűnt gömöri végvár: Putnok. In: „Gondolják, látják az várnak nagy vol tát...” Tanulmányok a 80 éves Nováki Gyula tiszteletére. Szerk. Kovács Gyöngyi – Miklós Zsuzsa. Bp. 2006. 269. 101 Thaly K. : A b. Orlay i. m. 207. 102 Uo. 208–209.
