Századok – 2020
2020 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamás Ágnes: A csehek ábrázolása a magyarországi élclapokban a 19. század második felében
A CSEHEK ÁBRÁZOLÁSA A MAGYARORSZÁGI ÉLCLAPOKBAN A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN 412 mértékben ellenszenves, egyikük iránt sem igyekeztek a magyar rajzolók szimpátiát kelteni. Nemcsak a cseheket és a németeket megtestesítő figurák csapnak össze karikatúrákon, hanem a cseh oroszlán és a Monarchiát szimbolizáló sas is.57 A képaláírás szerint a két állat összebékítése lehetetlen, azaz a cseh–német kiegyezés belátható időn belül nem köttetik meg. Két esetben a gúnyrajzokon gyerekek is felbukkannak verekedés közben: egyszer ijedten nézik, ahogy a felnőtt osztrák és cseh ütlegeli egymást, máskor pedig kisgyermekként ábrázolják a csehet és az osztrák-németet is. A kisfiúk „Monarchia mama” előtt verik egymást, s az anyuka, látva, hogy Magyar Miska nem száll be a küzdelembe, megdicséri a békés magyar gyereket. 58 A cseh politikusok és a cseh állam reprezentációja 1871 októberében František Ladislav Rieger kapcsán bukkant fel az az állítás, miszerint a csehek nem államalkotó tényezők, s nincs olyan kaliberű politikusuk, mint amilyen Deák Ferenc Magyarországon, ami a cseh–osztrák kiegyezés sikertelenségének egyik magyarázata a lap sugallata szerint: „Csehországnak államjog kell – s lemásolják a magyar közjogot. Igazán eredeti. Csakhogy az államjoghoz kettő kell: az állam, meg a jog. Csak e két csekélysége hiányzik a cseheknek, hanem a többi mind megvan. Megvan például Deák Ferenczük. Az első lapon láthatod őt [Riegert], kedves olvasó; épen munkában van. [...] Egyébiránt nem helyes bántani ő leendőségét, mert nagy jóakarattal van irántunk, szegény magyarok iránt. Fölirati beszédében (mely ugy viszonylik a Deák Ferenczéhez, mint Vidacs Jancsi Kossuthhoz) kimondta, hogy a magyarok iránti kegyből határozta rá magát a 67-iki kiegyezés elismerésére s hogy egy darabig majd csak eltűri, hogy 30 percent quótáért paritásban legyünk Ausztriával.” 59 Nem magyar közéleti személy ritkán kerülhetett a Borsszem Jankó címlapjára, Rieger mégis „kiérdemelte” ezt 1871-ben, igaz, azon az áron, hogy politikusi képességeit becsmérelték. Rieger a képen csákánnyal veri szét a „Deczemberverfassung” bástyáját, övében a kétfarkú oroszlán, a cseh címerállat, hátul pedig egy zenészt láthatunk. (2. kép) 57 Borsszem Jankó, 1899. október 1. 3. Egy másik karikatúrán a sas és az oroszlán összecsapásra készül, a cseh és a német figura pedig egymáson gúnyolódik. Borsszem Jankó, 1890. január 26. 1. 58 Borsszem Jankó, 1891. július 12. 7.; Az Üstökös, 1897. augusztus 29. 413. 59 Borsszem Jankó, 1871. október 15. 964. – Vidats János (1826–1873): honvédtiszt, később is Kossuth tántoríthatatlan híve, népszerű szélbal országgyűlési képviselő, akit 1865-ben, 1869-ben és 1872-ben is megválasztottak, a honvédegyletek országos választmányának tagja, a pesti Demokrata Kör elnöke. Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években. Századok 147. (2013) 1293–1331.
