Századok – 2020
2020 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Peter Sherwood: Kossuth Lajos és az angol solidarity szó története
KOSSUTH LAJOS ÉS AZ ANGOL SOLIDARITY SZÓ TÖRTÉNETE 390 adottságokon fog eldőlni. A fő kérdés az lesz tehát: Melyik princípium határozza meg eztán Európát, a szabadságé vagy az önkényé? 25 A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy Kossuth minden kétséget kizáróan 1851-ben, első angliai beszédeiben használta a solidarity of... , valamint a solidarity with... szerkezeteket, ezeket a nyomtatásban (is) 1851-ben megjelent adalékokat az OED-nak mindenképpen tudomásul kell vennie. Ugyanakkor kicsit másként is használta a solidarity szót – erre itt csupán felhívom a figyelmet, a részletes szemantikai elemzést inkább az OED kiváló történeti lexikográfusaira bíznám. Máris jogos azonban a kérdés: ez a szemantikai ingadozás vajon annak tudható-e be, hogy páratlan szónoki tehetsége, angol nyelvű előadásainak óriási sikere ellenére Kossuth végső soron mégsem volt „született angol”, és angol nyelvtudása különféle hatásoknak volt kitéve? A „francia kapcsolatról” részletesebben Ha erre a kérdésre igennel válaszolunk, e hatások közül a fentebb már többször említett „francia kapcsolat” lehetett a legfontosabb. Egyrészt – mint már láttuk – az angolban a solidarity szó lassan és nehezen meghonosodott átvétel a franciából, másrészt – mint már utaltunk rá – a solidarity of (the) peoples kifejezés is minden bizonnyal a franciából való átvétel az angolban,26 mely – annak ellenére, hogy mindeddig nem sikerült közvetlenül a beszédeiből idéznem – mégis, mint látni fog juk, szorosan kötődik Kossuth nevéhez. A francia nyelvben mindenesetre már a 18. század óta adatolt ‘solidarité’ szóval a mai értelméhez közel álló jelentésben Kossuth talán már 1849-ben találkozott. Olvashatta, de legalább tudomására hozhatták a párizsi La Tribune des Peuples hetilap szerkesztőinek levelét, melyben feltehetőleg a debreceni országgyűlés 25 “Should the fate of Europe happen to be decided without England’s vote, England would be a European power no more. And should, in this crisis, reaction and despotism be the victors on the continent, it were not necessary to see the Cossacks watering their horses in the Thames in order that England should no more be great, glorious, and free. You are aware, I trust, that there is a solidarity in freedom now-a-days, because the struggle will not turn about particular points. The question will be, what principle shall rule over Europe – liberty or despotism?” [Szerző nélkül]: Authentic Life i. m. 116.; Headley, P. C.: Life of Louis Kossuth i. m. 393. 26 A kifejezés francia változatában kötelező határozott névelő szó szerinti fordítása meglehetősen idegenszerű az angolban, esetleg ez is bántotta az angolszász füleket, illetve idővel elejtéséhez hozzájárult. Talán erre az idegenszerűségre céloz a Moby-Dick című nagyregény szerzője, Herman Melville, amikor az eredetileg 1856-ban megjelent I and My Chimney című elbeszélésében a fű rendszeres tavaszi meg újulásáról azt írja, hogy olyan, mint a felkelése azoknak, akiket „ő a nép(ek)nek szólít”:”As for the grass, every spring it is like Kossuth’s rising of what he calls the peoples.” (Herman Melville: The Happy Failure. Stories. HarperCollins, New York 2009. 169.)
