Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Joó András: A „nemzet aranya”. A „Kállay Alap” története – tények és kérdőjelek
JOÓ ANDRÁS 347 vonatkozólag” az „iniciatíva tőlünk indulna ki”. 76 Kállay az ügyeket szerette volna személyesen is átbeszélni, de ehhez svájci beutazási vízumra volt szüksége, amire azonban 1946 tavaszáig várnia kellett, akkorra pedig változtatott álláspontján, és eldöntötte, hogy nem gördít akadályt – néhány számára fontos előzetes és elvi feltételen kívül – a maradék ügyének tárgyalásos rendezése elé. Az Alap átadása egy olyan kormánynak, amelyben Rákosi Mátyás volt a miniszterelnök-helyettes, természetesen a legalapvetőbb kétségeket vetette fel. Az alapkezelők nem is kívánták egyelőre az ügy gyors elrendezését. A kiutalások még bizonyosan nem álltak le 1945 folyamán, sőt 1946 elején sem. Elgondolkoztató, hogy mialatt a Nagy Ferenc által erre felhatalmazott pénzügyminiszterrel, a később berni követté kinevezett Gordon Ferenccel az egyeztetések már elkezdődtek, a magyar külügyminisztérium vonalán – Sebestyén Pál említett érdeklődése dacára – 1946 júniusáig valójában nem történt érdemi lépés. Ekkor Auer Pál párizsi követ a külügyminiszter nevében felszólította Bakách-Bessenyeyt, hogy a Kállay-kormány által Svájcban „kiutalt pénzösszegekről haladéktalanul számoljon el”. Auer az írásbeli közléshez baráti hangú magánlevelet mellékelt, melyben mentegetőzött: utasítása értelmében „kénytelen” volt a hivatalos felszólítást megküldeni. Bakách-Bessenyey postafordultával (név említése nélkül) megírta, hogy az ügyben folynak a tárgyalások a magyar kormány egyik meghatalmazott tagjával, furcsállva a külügyi vonal tájékozatlanságát. Az Alap bő két hónappal ezt megelőzően már lezárásra került, írta, elszámolásra pedig aligha volt lehetőség, az addigra megsemmisített bizonylatok ugyanis – legalábbis az alapkezelőknél – nem álltak többé rendelkezésre. Bakách-Bessenyey ragaszkodott a szóhasználatban, illetőleg utóbb az átadás mikéntjét illetően a „miniszterelnöki rendelkezési alap” megjelölésből levezetett érveléshez, vagyis a titkos (diszkrecionális) jellegből fakadó különleges és rendhagyó eljárásmódhoz, legfőképpen a külön elszámolás kötelezettsége alóli hivatalos felmentvényekhez (mindhárom, még aktívnak tekintett kezelő számára), Nagy Ferenc aláírásával megerősítetten. Kállay még áprilisban, Svájcban járva áttekintette az akkor még meglévő papírokat, és a maga részéről azokat rendben találta. Ezután vették csak kezdetüket a komolyabb eszmecserék Gordonnal, amelyek az év őszére tolódtak át. 77 76 Kállay Miklós Bakách Bessenyei Györgyhöz, 1945. okt. 6. MNL OL P 2066 2. doboz 28. dosszié 50–52. lap; Bakách-Bessenyey György Kállay Miklóshoz, 1945. nov. 8.? (dátuma egyszámjegyű, nem jól olvasható), KGY; Sebestyén Pál (Bp., 1893. szept. 11. – Bp., 1973. okt. 18.) jogász, diplomata. 1937-től 1941-ig a nemzetközi jogi osztály vezetője a külügyminisztériumban, miniszteri osztályfőnök (1941–1944). Az Ideiglenes Nemzeti Kormány idején részt vett a külügyi szolgálat átszervezésében. 77 Auer felszólítása a külügyminiszter megbízásából, illetve Uő. Bakách-Bessenyey Györgyhöz, 1946. jún. 17. MNL OL P 2066 2. doboz 28. dosszié 21–23. lap; Uo. 36. lap Kállay Miklós Bakách-Bessenyey Györgyhöz címzett saját kezű, Luganóban (említett dátummal: V. hó 7.) készített nyilatkozata; Bakách-Bessenyey György feljegyzése, 1955. febr. 10. KGY.
