Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A kisegítő honvéd karhatalom és az ellenállás Budapesten, 1944–1945
A KISEGÍTő HONVÉD KARHATALOM ÉS AZ ELLENÁLLÁS BUDAPESTEN, 1944–1945 320 járt sikerrel.241 1944 utolsó napján – a „Fegyveres Nemzetszolgálat meghatalma zottjaként” fellépő Horváth-Kovács Attila zászlóssal összejátszva242 – még meg tudta óvni az itt védelmet kapottak többségét az épületbe hatoló hatvan nyilastól, másnap azonban Weiss Arthur Fábry biztatására elhagyta a védett területet, és aztán soha többet nem látták.243 Weiss rejtélyes halála miatt Fábry ellen 1945 után nyomozást indítottak, melyből végül nem lett eljárást, mégis hozzájárult a Tildy miniszterelnök titkáraként, majd diplomatapályán tevékenykedő egykori ellenálló disszidálásához. 244 Az V/2–3. KISKA Lipótváros zsidónak minősített lakosságát igyekezett menteni a V/2–3. KISKA, melynek az a Markovits István hadapród őrmester volt a parancsnoka, aki már 1944 nyarán Szemes István repülős százados mellett tevékenykedett.245 Körletük a Szemere utcai elöljáróságon, majd Honvéd utca 28–30. szám alatt működött. Bár létszámuk 350 főről állítólag hamar 1200 főre ugrott, ami ütőképes egységet sejtet, Markovitsék nem vállalkoztak kockázatos akciókra. Fő céljuk az embermentés volt. Baj esetén egy bizonyos „Sassy tábornokra” (Szemes fedőneve) hivatkoztak kellő határozottsággal. Az 1944. december 12-ei kitelepítési parancsot követték, ám Markovics Ó-Komáromban szélnek eresztette embereit. 246 KISKA a Városházán (IV. kerület)247 Az államigazgatásban dolgozók „csöndes” ellenállása alulkutatott területe a német megszállásnak,248 pedig még a budapesti Városházán is voltak náciellenes 241 Az Üvegházban folyó kiterjedt embermentéshez lásd Kővágó Sarolta: Üvegház – üvegsziget. Buda pest, V. kerület, Vadász utca 29. In: Tanulmányok Budapest múltjából 38. Bp. 2013. 197–214. 242 Sz. J.: Horváth-Kovács Attila „nyilas” zászlós megment 200 embert. Új Magyarország, 1946. janu ár 9. 12. Vö. Győri György: Megmeneküléseim. Hosszú levél unokáimnak. Bp. 2001. 90. 243 Weiss távozásának körülményeit illetően számos elképzelés ismert. Vö. László Á.: Egy sors, egy század i. m. 142–166. Ezt követően, 1945. január elején Mikó Zoltán vezérkari százados felvette a kapcsolatot Fábryval a rózsadombi frontszakasz szovjeteknek történő megnyitása érdekében, ám a terv dugába dőlt. Gazsi kandidátusi, MTA Kt D/14.302. 498–504. 244 Kovács G.: Alkonyat Budapest felett i. m. 321–322., 422–423. „A pótnyomozás azt derítette ki, hogy gyanúsított válságos helyzetekben saját életének kockáztatásával számos üldözöttnek segítséget nyújtott.” Határozat, 1948. jan. 5. ÁBTL 3.1.9, V-151109. Nü. anyag. vizsgálati dosszié. Fábry felelősségét hangoztatja Weiss elhurcolásában: Ember Mária: A cinkos vállat von. Magyar Nemzet, 1989. augusztus 29. 7. 245 Szemest november közepén a nyilasok le is tartóztatták. Ismeretlen részletek az ellenállási mozgalom történetéből. Beszélgetés a deportálásból hazatért Szemes István repülőőrnaggyal. Demokrácia, 1945. augusztus 19. 3. 246 Gazsi kandidátusi, MTA Kt D/14.302. 504–507. Vö. Magyar Hírlap, 1983. január 27. 9. 247 1944-es állapotok szerint. 248 Bár az itt tárgyalt csoportot nem említi, az adminisztratív ellenállásra számos példát hoz, lásd Veszp rémy László Bernát: Gyilkos irodák. A magyar közigazgatás, a német megszállás és a holokauszt. Bp. 2019.
