Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A kisegítő honvéd karhatalom és az ellenállás Budapesten, 1944–1945
A KISEGÍTő HONVÉD KARHATALOM ÉS AZ ELLENÁLLÁS BUDAPESTEN, 1944–1945 316 hiába nyomozott 1944 januárjában. 222 A Szentkirály utca 11. szám alatt lakó Magyari nevét 1945 tavaszán aztán meglepő helyen, „a VIII. kerületi nyilas kartotékokban” találták meg. Az előállított „író, újságíró” elismerte, hogy 1939 decembere és 1940 februárja között a nyilas párt tagja volt, amit azzal magyarázott, hogy ekkoriban a rendőrségnek dolgozott és Sombor-Schweinitzer József rendőr-főkapitányhelyettes utasítására lépett be a hungaristák közé információszerzés céljából (ám hamar dekonspirálódott). Ami az 1944-es évet illeti, egy nyomozói beszámoló szerint Magyari felesége már 1945 tavaszán rendelkezett egy nyilatkozattal, mely igazolta, hogy férje az ellenállási mozgalomban fegyveresen részt vett. „Ép[p] a Radó-féle csoportnak volt tagja, mely csoportot a nyilasok kiirtották” – tette hozzá kétkedve az előállító nyomozó. Magyarit mindenesetre két nappal őrizetbevétele után, 1945. május 6-án szabadon bocsátották, méghozzá orvosi igazolásra hivatkozva.223 Nem tudjuk, mi volt a baja, de egy 1953-as állambiztonsági környezettanulmány szerint otthonának 1944-es lakónyilvántartásában „gyámoltként” szerepelt, sőt az egyik lakó elmegyógyintézeti kezelésére is hivatkozott (jóllehet senki sem tapasztalt nála rendellenességet). Magyari „a felszabadulás előtt lakókörnyezetében hírlapírónak adta ki magát. Azt, hogy tényleges foglalkozása mi volt, az adatszolgáltatók nem tudják” – olvashatjuk ugyanitt. 1944-ben „sapkája mellett kakastoll volt”, ami miatt határvadásznak vagy tábori csendőrnek tartották lakótársai.224 1947-ben elismerte azt is, hogy 1944. november végétől ismét tagja lett a nyilas pártnak. Erre állítása szerint ezúttal a szociáldemokrata vezetők kérték fel.225 1953-ban az ÁVH-n íratott önéletrajzában pedig arról is értekezett, hogy a hungaristáknál tapasztaltakról rendszeresen informálta a szociáldemokrata vezetőket. 1945 májusában ezt Szakasits Árpád igazolta neki. 226 222 „A telefonkönyvben hiába kutatunk az Amulet után [...], a magyar könyvkiadók országos egyesülete szintén soha nem hallotta hírét az Amulet kiadónak.” Az ismeretlenségben meghúzódó könyvkiadók. Uj Magyarság, 1944. január 23. 5. Vö. Hogyan szereztek maguknak vagyonokat a zugkönyvkiadók? Uj Magyarság, 1944. január 30. 5. 223 ÁBTL 3.1.9. V-93355 Földvári István és társai, 4–12. 224 ÁBTL 3. 1. 5. O-14448/1. Győrvári József, 240–264. (Magyarit 1953 tavaszán külkapcsolatai miatt megpróbálták ügynöknek beszervezni. Uo.) 225 Magyari 1945-ben a Kisgazdapárt, majd a Magyar Szabadság Párt tagja lett. 1947–1948-ban „demokráciaellenes szervezkedés” jelentésének elmulasztásáért internálták, majd fizikai munkásként dolgozott. ÁBTL 3.1.9. V-79453. Vér Zoltán és társai, 82–85. és Magyari Endre Béla operatív kartonja. ÁBTL 2.2.1. 226 Magyarit Nagy Ferenc miniszterelnök is igazolta 1946. november 21-i keltezéssel. A Radó– Magyari csoportra vonatkozó dokumentumok. HIM HL. Ellenállási Gyűjtemény/Magyarország, 199. Ennek ellenére Magyari sem 1947-ben, sem 1953-ban nem említette Radót, pedig 1945-ben még hosszasan értekezett együttműködésükről. Magyari Endre Béla vallomása. 1945. jún. 26. ÁBTL 3.1.9. V-91149. Vukits Erzsébet, 31–32.
