Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A kisegítő honvéd karhatalom és az ellenállás Budapesten, 1944–1945
A KISEGÍTő HONVÉD KARHATALOM ÉS AZ ELLENÁLLÁS BUDAPESTEN, 1944–1945 302 Nyugat-Németországban „Franz von Ferenczy” néven nagy karriert befutó, majd a magyarországi médiaprivatizációban is komoly szerepet játszó üzletember élete kész regény. Az azonban bizonyos, hogy nem a „felső tízezer szülötte” volt,121 hanem Ferenczi Józsefként látta meg a napvilágot Kecskeméten 1919-ben,122 méghozzá nagy valószínűséggel egy később emberölésért elítélt, kupeckedéssel is foglalkozó kőműves gyermekeként. Míg édesapja börtönben fejezte be életét, fia a harmincas évek derekán édesanyjával és lánytestvérével Pestszentlőrincre költözött. 1938 szeptemberében „önként jelentkezett a »rongyos gárdába«, de fegyveres szolgálat helyett a veszélyeztetett felvidéki magyar családok átmentését vállalta a trianoni határon keresztül Magyarországra” – olvashatjuk Münchenben íratott életrajzában.123 1942 májusában Nemzetvédelmi Kereszttel tüntette ki a kormányzó. 124 Ferenczi több dologgal is kísérletezett a fővárosban.125 Végül Radó Pál fűszerke reskedő Rökk Szilárd utcai üzletében kezdett el dolgozni, ahol strómanként vette ki a részét a vállalatvezetésből a zsidótörvények idején,126 jóllehet az 1945 utáni állambiztonság utóbb több forrásból arról értesült, Ferenczi részben maga is zsidó származású volt.127 Témánkhoz kapcsolódóan az sem elhanyagolható körülmény, hogy Radó testvérét a második világháború alatt kommunistaság vádjával kivégezték.128 Életben maradt fivére 1945 után „Téglás(sy)” néven adta jelentéseit az állambiztonságnak. Egykori bizalmas kapcsolatuk miatt állították rá az 1950-es években (az időközben a Katonapolitikai Osztály századosából disszidensé lett) Ferenczire, pontosabban annak itthon maradt családjára. Radó visszaemlékezése szerint néhai strómanja a 1940-es évek első felében is „ügyesen mozgott, nagyon 121 Kovács G.: Alkonyat Budapest felett i. m. 322. 122 Főképp saját elbeszélésére hivatkozó életrajza szerint „Ferenczynek” az első évet meg kellett ismételnie a kecskeméti Katona József Reáliskolában, testnevelésből pedig fel volt mentve. Kunszabó F.: Josef von Ferenczy i. m. 61–62. Az értesítő szerint valóban volt ilyen tanuló az iskolában: „Ferenczi József”. A Kecskeméti M. Kir. Állami Katona József Reáliskola 1930–31. évi értesítője. Közli Ifj. Gáspárics Lajos. Kecskemét É. n. 37. 123 Ferenczy József: Életrajzi vázlat kortörténeti háttérrel. Szerk. Palásthy Rezső. München 1992. 27. E „dokumentumkötet” nagy hévvel igyekszik bizonyítani családja nemesi származását. Uo. 15–23. 124 A Vitézi Rend 1942. május 8-i igazolásának másolatához: Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattár (a továbbiakban: HIM KI) Személyi okmánygyűjtő 20122. 125 1992-es életrajzi kötete szerint írógépügynök volt, majd társával megalapította a háború alatt prosperáló Szójababforgalmazó Kft-t. Ferenczy J.: Életrajzi vázlat kortörténeti háttérrel i. m. 30. Ezekről a vállalkozásairól, illetve az említett cégről a korabeli értesítők nem tudósítanak. 126 Jelentés, 1951. nov. 22. ÁBTL 3.1.5. O-10356 Ferenczy József. Idősebb Ferenczi egy vele viszonyt folytató szolgálólányt vert agyon és ásott el. Kecskemét és Vidéke, 1921. november 8. 2. Ugyanő korábban Héjjas Iván különítményese volt. Kunszabó F . : Josef von Ferenczy i. m. 42.; Pesti Hírlap, 1924. január 23. 2. Radó budapesti üzletéhez lásd A budapesti egységes hálózat betűrendes távbeszélő névsora. 1942. 406. 127 Jelentés, 1951. nov. 22. özv. Ferenczy Józsefné. ÁBTL 3.1.5. O-10356.; Ferenczy József. ÁBTL 3.2.4. K-252.; „Favágó” Ferenczy József. ÁBTL 3.2.3. Mt-2/6 „West Viktor” Ferenczy, München. 128 Jelentés, Bp., 1955. okt. 31. ÁBTL 3.1.5. O-10356/1 Ferenczi József II.
