Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A kisegítő honvéd karhatalom és az ellenállás Budapesten, 1944–1945
A KISEGÍTő HONVÉD KARHATALOM ÉS AZ ELLENÁLLÁS BUDAPESTEN, 1944–1945 298 egészen bizonyosan irreális, különösen, ha tekintetbe vesszük a kerületi nyilasok létszámáról korábban írtakat. Az adatokat a később perbe fogott zuglói nyilasok sem erősítették meg.93 Szebenyi Stadler mindazonáltal 1946-ban Szabadságrend kitünte tést, tizenkét embere pedig miniszterelnöki elismerést kapott. 94 Szintén Zuglóban, a Városparancsnokság kötelékében működött a 141-es számú KISKA. Rájuk már jobban emlékeztek Kröszlék, mivel a pártházukat ért egyik kézigránátos támadással éppen ezt az alakulatot gyanúsították. Néhány nappal az incidens után az Aréna út és a Thököly út sarkán fegyveresen is összetűztek a felek, a tűzharcban egy KISKA-harcos életét veszítette.95 A 141-es alakulat már méreteinél fogva is tiszteletet parancsoló volt a maga 1300 fős állományával. Szakaszaikat a Stefánia útra, a Barcsay utcai gimnáziumba és a Hernád utcai iskolába telepítették. A parancsnok az a Dr. Földvári Miklós százados volt, aki a „rongyos gárdából” is ismerhette Zsabkát.96 Földvárynak gyakran meggyűlt a baja Nidosi Imrével, s erre adott is okot. Amellett, hogy egysége tele volt szökött katonákkal, s több száz felvidéki személyt, valamint üldözötteket bújtattak, élelmet juttattak a gettóba, tűzharcot vállaltak a nyilasokkal, akiknek az egyik Duna-parti kivégzését is megakadályozták. A KISKA-sok együttműködését jól érzékelteti, hogy a 141-esek részt vettek a Thököly úti nyilas ház elleni karácsonyi támadásban is, sőt a „Partizánlexikon” szerint azt január 7-ig ők „őrizték”.97 Ez azonban egészen biztosan nem így volt, mivel a támadás után néhány nappal a Városparancsnokság (VÁP) parancsára át kellett adniuk a kulcsot.98 A XIV. kerületi nyilas pártszolgálat már december 27-én újra a Thököly úti pártházban működött. Sőt, az újonnan kapott fegyverekből kétládányi kézigránátot éppen „Földvári százados úrnak” adtak át – emlékezett 1967-ben Bükkös György, a nyilasok kapcsolattartója a kerületi KISKA-k felé.99 A 141-esek egyik vezetője, Dr. Bánréti Richárd tartalékos hadnagy utóbb arról nyilatkozott, hogy január 8-án szembefordultak a mellettük harcoló németekkel, s a kialakuló összetűzésben ő maga is súlyos sérüléseket szenvedett.100 Boldizsár Iván szerint január 12-én adták át a frontszakasz általuk 93 Máthé Á. : A zuglói nyilasok pere i. m. 184. Szebenyi 1977-ben levéltárba adta megmaradt egysége eredeti, sok nevet és egyéb adatot tartalmazó 1944-es iratanyagát. Szebenyi Stadler Béla ajándéka (Kiska XIV/1.) HIM HL. Ellenállási Gyűjtemény/Magyarország, 398. 94 Gazsi József: Antifasiszta ellenállás és partizánharc Magyarországon. In: Fegyverrel a hazáért. Magyar ellenállási és partizánharcok a második világháború idején. Szerk. Dombrády Lóránd – Nagy Gábor. Bp. 1980. 97. 95 Máthé Á. : A zuglói nyilasok pere i. m. 187–189. 96 Kunszabó Ferenc: Josef von Ferenczy – Egy út Európába. Bp. 1989. 102. 97 A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom. Kislexikon i. m. 159. 98 Kalmár Imre visszaemlékezése. (XIV-141. karhat. pság.) 1958. aug.19. HIM HL. Ellenállási Gyűjtemény/Magyarország, 327. 99 Máthé Á. : A zuglói nyilasok pere i. m. 171–172. 115. 100 Gazsi kandidátusi, MTA Kt D/14.302. 474–478.; Sasvári László: Ókatolikus mozgalmak Magyar országon. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 6. (1994) 1–2. sz. 105.
