Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Erdődy Gábor: Az 1830-as forradalom utáni belgiumi helyzet a Pesti Hirlap tükrében (1841–1848)
AZ 1830-AS FORRADALOM UTÁNI BELGIUMI HELYZET A PESTI HIRLAP TÜKRÉBEN 278 információra bukkanhatunk. Megtudhatjuk, hogy a francia fél újabb kezdeményező lépéseket tett a vámszerződés megújítása érdekében, amelyet Lajos Fülöp, a belga király apósa különösen szívügyének tekintett.134 Egyébiránt a november 11-én megnyíló országgyűlésen az uralkodó trónbeszédében megemlítette, hogy Belgium kereskedelmi és hajózási szerződést kötött „az Amerikai Egyesült Státusokkal”, anélkül, hogy a megállapodás részleteibe is beavatta volna a hallgatóságot. 135 A külkereskedelmi kapcsolatok további bővüléséről értekezett a hírlap 1846. április 12-ei számában „Az ausztriai birodalom kereskedési viszonyai” című öszszeállítás szerzője. Bemutatta, hogy a Belgiumból beérkező árucikkek elsősorban a „gépek, tű, feldolgozott dohány, bútorok, ruhák, szóval ipartermékek” körére terjednek ki, s jelentős részüket teszik ki az al-dunai tartományokba továbbszállított produktumok, miközben a Belgiumba beszállított tárgyakat mindenekelőtt a toll, az acél, a selyem és a gyapjú jelentik. Lényegesen nagyobb jelentőséget tulajdonított ugyanakkor az írás az Ausztria és Belgium között lebonyolított tengeri kereskedésnek, melynek keretében Belgiumba selyem, gyapjú, olajmagvak és kender, Ausztriába pedig finomított cukor, bőrök, gépek, posztó, dohány, vasöntvények, üvegáruk áramlanak be jelentős mennyiségben. 136 Láthattuk, hogy a belga külgazdasági kapcsolatok kormányzati alakítása az 1840-es évek első felében az 1839-ben aláírt londoni szerződés eredményeként szuverenitásában nagyhatalmi garanciákkal megerősített Belgium külpolitikai orientációját meghatározva, újrafogalmazva annak kulcsfontosságú részelemeként bontakozott ki. A folyamat hátterét, azzal szoros összefüggésben, a belga ipari forradalom robbanásszerű kiteljesedése határozta meg, amelyre támaszkodva az egyre magabiztosabb és öntudatosabb, az egyoldalú elköteleződést határozottan elutasító, a nemzetközi folyamatok alakulására növekvő befolyással rendelkező, kiegyensúlyozott brüsszeli külpolitika a visszatérően erőszakos jegyeket felmutató francia törekvések semlegesítése során egyre inkább a német kapcsolat elmélyítésében és szorosabbra fűzésében kereste és találta meg az ellensúlyt. A belga külgazdasági törekvések sikereit az exportorientált szabadkereskedelmi szempontok érvényesítését a támogató intézkedésekkel bölcsen kombináló kormányzati politika alapozta meg. A liberális befolyásnak a belpolitika alakulásában tapasztalt felerősödése ugyanakkor a kereskedelemmel összefüggő kérdésekben is megmutatkozott. Egy Brüsszelből keltezett s a „belga csoda” titkaiba is beavató levél szerzője a francia példa követésére buzdító, a szabad kereskedés előmozdítását céljaként kitűző belgiumi egyesület megalakításához fűzött fontos 134 Franciaország. Pesti Hirlap, 1845. november 9. 311. 135 Belgium. Pesti Hirlap, 1845. november 23. 344. 136 „Az ausztriai birodalom kereskedési viszonyai.” Pesti Hirlap, 1846. április 12. 247.
