Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Erdődy Gábor: Az 1830-as forradalom utáni belgiumi helyzet a Pesti Hirlap tükrében (1841–1848)
ERDőDY GÁBOR 275 kísérte a belga–holland szerződés 1843-ban lezáruló kölcsönös parlamenti jóváhagyását, a ratifikált okmányok kicserélését.119 A későbbiekben a hírlap üdvözölte, hogy a Hollandiával szembeni státusadósság kiegyenlítésének megtámogatása céljából kibocsátott új kölcsönre 195 125 000 frankot jegyeztek elő, s „Ezen nagyszerű bizalomnyilvánítás Belgium ügyét igen kedvező színben tünteti fel.” 120 A belga külkereskedelemben minőségi fordulatot jelentő 1841–1842. évi változások külpolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű eredményeit összegző értékeléséről sajátos módon a National tól átvett, a Frankhon című rovatban közölt elemzés ismertetéséből tájékozódhatunk. A Belgium külpolitikai mozgástér jelentős kiszélesedésének okait kutató, rendkívül önkritikus álláspontra helyezkedő párizsi orgánum mindenekelőtt a francia aktivitás hiányosságaira vezeti vissza a holland befolyás erősödését (az „orange-ista forradalom esélyét”). Rámutat arra, hogy nemcsak a francia–belga egyesülés maradt el, de „bizonytalan időre elhalasztatik” az a többek által megjósolt és sokak által remélt pillanat is, amikor „Belgium, nehogy öngazdagságában megfulladjon, karjaink közé vetné magát”. Mint ahogy a korábbi évek fejleményei felülírták azt a feltételezést is, hogy Belgium számára csupán a réunion alternatívája kínálkozik, miután immár akár „Németország vagy Hollandia által is” segíthet magán. 121 A sok lábon álló, prosperáló belga külkereskedelem stratégiai jelentőségét méltatta I. Lipót is 1842. november 8-án elhangzott programhirdető parlamenti beszédében, amely kiemelt célkitűzésként fogalmazta meg a Franciaországot már elérő s a német határokhoz közelítő vasútépítési program folytatását, a kereskedelemben a kivitel fokozását s a vámrendszer ezt szolgáló módosítását. Utalt továbbá a Spanyolországgal megkezdett egyeztetések bíztató alakulására, amely „főiparunknak e régi piaczot újra megnyitandja”. A formálódó megállapodásban Madrid a lenvászon, Brüsszel a spanyol bor vámjának csökkentésére mutatott hajlandóságot. 122 A belga külkereskedelem további expanziója (1843–1845) A Pesti Hirlap külföldi hírekről tájékoztató rovata folyamatosan nyomon követte a belga külkereskedelem lépéseit. Az 1843. március 30-án megjelent szám a francia–belga kapcsolat újabb kiéleződéséről számolt be, amikor a Belga Lenvászoniparegyesületnek a kamarához eljuttatott kérelemlevelére irányította a figyelmet, amely a legutóbbi francia rendszabályok belga érdekeket súlyosan sértő tartalmáról 119 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1843. február 12. 101.; Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1843. február 16. 109.; Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1843. február 19. 117. 120 Belgium. Pesti Hirlap, 1844. július 18. 491. 121 Frankhon. Pesti Hirlap, 1842. november 17. 815. 122 Belgium. Pesti Hirlap, 1842. november 24. 830.
