Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Erdődy Gábor: Az 1830-as forradalom utáni belgiumi helyzet a Pesti Hirlap tükrében (1841–1848)
AZ 1830-AS FORRADALOM UTÁNI BELGIUMI HELYZET A PESTI HIRLAP TÜKRÉBEN 272 megállapodtak továbbá abban is, hogy Belgium a francia bor vámját egyharmadára csökkenti, mérsékelni fogja a sóvámot, valamint elengedi Franciaország részére a folyam- és csatornahasználati vámokat. A Journal des Débats megelégedés sel fogadta a megállapodást, mert szerinte ez által „meg van az inger adva a tökéletes vámegyesüléshez, a mi politikai tekintetben még kívánatosabb volna, mint kereskedőiben”. A Pesti Hirlap munkatársa azonban nem titkolta fenntartásait, amikor megállapította: amennyiben nem teljesül a jövendölés, „akkor Belgium nagyon drágán vásárlott piaczot kenderének és lenszöveteinek”. 108 A brüsszeli követkamara és szenátus egyaránt meggyőző többséggel fogadta el a kereskedelmi szerződést. A szavazást megelőző előterjesztésben a külügyminiszter jelezte, hogy „a vászonügy csak közbeeső pont vala az általános kereskedési szerződés iránt Frankhonnal folytatott alkudozásokban”, amelyek továbbra is folyamatban vannak.109 A cikkíró visszafogott, bár félreérthetetlen iróniával tette hozzá, hogy immár „semmi sem áll útjában a megerősítésnek, mint a francia vászongyárosok kielégíthetlen önzése és Anglia rossz kedve, mi azonban nehezen fog tekintetbe vétetni”. 110 Még el sem csitultak a francia-belga vámszerződés körüli érzelmi viharok, amikor a Pesti Hirlap olvasói egy brüsszeli magánlevél alapján a belga Moniteur ben megjelent királyi rendeletből megtudhatták, hogy a brüsszeli kormány 1842. augusztus 28-án kelt rendelete a franciák javára bevezetett vámleszállítást a „Némethonból” Belgiumba behozott borokra és selyemkelmékre is kiterjesztette.111 A Németországnak tett engedményeket több képviselő is hevesen bírálta, azokból „a gyöngeség jelét” olvasta ki, és komolyan tartott attól, hogy a lépés Franciaországban „rossz benyomást” gerjeszt és kihívja a „köznép” ellenszenvét. Az aggodalmaskodókhoz intézett válaszában a külügyminiszter kifejtette, hogy a belga kabinet az alaposan átgondolt belga külpolitikai stratégia jegyében cselekedett, s a rendelettel Brüsszel nemzetközi „részrehajlatlanságát” kívánta kifejezésre juttatni. Jelezte egyben, hogy a pozitív német válasz elmaradása esetén a régi vámot visszaállítják.112 Egy szeptember 25-ei híradás elárulta, hogy Belgium látványos közeledése a német vámegyesülethez élénk levelezést váltott ki a belga és a francia király, valamint a miniszterek között is. A belga kabinet François Guizot miniszterelnökhöz intézett válaszában visszautasította az éles reagálásokat és leszögezte: az egyoldalú önkéntes engedmények célja valójában a küszöbön álló jelentős német vámemelés megelőzése volt. 113 108 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1842. július 31. 541. 109 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1842. augusztus 18. 585. 110 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1842. augusztus 21. 595. 111 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1842. szeptember 11. 652. 112 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1842. szeptember 15. 659. 113 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1842. szeptember 25. 684.
