Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Erdődy Gábor: Az 1830-as forradalom utáni belgiumi helyzet a Pesti Hirlap tükrében (1841–1848)
AZ 1830-AS FORRADALOM UTÁNI BELGIUMI HELYZET A PESTI HIRLAP TÜKRÉBEN 268 meghozott válaszrendeletet konstatáló bejegyzés, amely a kedélyek megnyugtatása érdekében nyomban hozzátette, miszerint a két kormány valójában jól megérti egymást, s optimizmusa alátámasztásaként arra emlékeztetett, miszerint a korábban megkötött porosz–belga szerződést hasonlóképpen „illy látszólagos keserű ellenségeskedések előzték meg”. 93 A kormányzati válság megoldódása, a liberális Rogier-kormány megalakulása A Pesti Hirlap hasábjain 1847. második felében hangsúlyosan napirendre került a belgiumi parlamenti választások és az új kormány megalakításának kérdése. Július 2-án a Belgium rovat bejelentette, hogy a júniusban lebonyolított követ- és szenátorválasztásokat a szabadelvű ellenzék nyerte meg, és nem kételkedett a jelentősen meggyengült de Theux minisztérium közeli lemondásában. Liberális kormány megalakulását prognosztizálta Lebeau és Rogier vezetésével, de brüsz szeli forrásokra hivatkozva hivatalba lépése esetén sem jósolt számára hosszú idejű regnálást. Negatív álláspontját a parlamentben megjelenő új „középpárt kifejlődéséből” eredeztetette, amely állítólag nem kíván a „doctriner szabadelvűekkel” egyesülni, miközben a papság túlzott befolyását is elutasítja, és pártolója „a kormányi hatalomnak”. A tudósítás szerint a formálódó új politikai csoportosulás képviselői azzal vádolják a szabadelvűeket, hogy „csak felvilágosodott önkényt, mindent vezérlő, rendező hatalmat akarnak”.94 Augusztusi híreiben a Pesti Hirlap folyamatosan tájékoztatott a Charles Rogier által irányított homogén liberális kormány megalakulásának előkészületeiről, és annak várható összetételét is megadta. Augusztus 26-án bejelentette, hogy a Párizsból hazatérő uralkodó audiencián fogadta a miniszterelnök jelöltet, s hosszan tartó konzultációt követően áldását adta kabinetjére. 95 Az 1847. júniusi választások a katolikusok jelentős visszaesését eredményezték, melynek következtében a liberálisok megszerezték az abszolút többséget. Sikerük meghatározó hátterét jelentette, hogy az ipari és a pénzügyi világ, az ügyvédi kamara, a hadsereg, a nagyvárosok, valamint a művészeti-kulturális élet képviselői egyaránt felsorakoztak mögöttük. A hivatalba lépő miniszterelnök, a liberális irányzatok közötti egyensúlyt és együttműködést egyedül megteremteni képes Charles Rogier az 1846-ban elfogadott pártprogram megvalósítását tűzte ki céljaként, de a liberális-katolikus unionizmus szellemiségének továbbéltetése jegyében hangsúlyozta az egyház vallásos missziójának fontosságát és maximális 93 Belgium. Pesti Hirlap, 1846. január 29. 68. 94 Belgium. Pesti Hirlap,1847. július 2. 7. 95 Belgium. Pesti Hirlap, 1847. augusztus 26. 133., vö. Belgium. Pesti Hirlap, augusztus 6. 88.
