Századok – 2020

2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Erdődy Gábor: Az 1830-as forradalom utáni belgiumi helyzet a Pesti Hirlap tükrében (1841–1848)

ERDőDY GÁBOR 257 A Pesti Hirlap a későbbiekben is folyamatosan nyomon követte az összeeskü ­vés felszámolásának és utóéletének történéseit. Jelezte, hogy a brüsszeli orange­­isták ügyében folytatott nyomozás során a titkos szervezkedés külföldi, francia szálakra is kiterjedő kapcsolataira bukkantak.41 Megnyugvással konstatálta to ­vábbá, hogy a 1841. szeptember 23–26-ai brüsszeli ünnepségek megzavarására irányuló orange-ista próbálkozások kudarcot vallottak, az évfordulós megem­lékezések rendben és békében lezajlottak.42 Tájékoztatott arról is, hogy a belga képviselőházban 1842. március 18-án elfogadott kármentesítési javaslat 8 millió frankot bocsátott a kormány rendelkezésére, amelyből nemzetiségükre való te­kintet nélkül azok támogathatók, akik „a lázadás harceseményei következtében házaikban, bútoraikban vagy egyéb kelméikben kárt szenvedtek.” 43 1842. június 30-án a hírlap a Brüsszelben lefolytatott perben hozott döntéseket ismertette, hozzátéve, hogy az uralkodó a négy fővádlottra kiszabott halálos ítéle­tet megváltoztatta: „Vandermissen tábornok és Vandermeeren büntetését örökös, Laetham és Verpraet urakét pedig húsz éves kényszerített munkávali fogságra vál­toztatá”.44 Egy novemberi feljegyzés szenzációs brüsszeli hírrel szolgált, miszerint Vandermissen tábornok fogságából nőruhában megszökött. Egyben bejelentette azt is, hogy Vandermeeren súlyos betegségére való tekintettel az uralkodó enge­délyezte a tábornok saját házában történő gyógykezelését.45 Vandermissen mene ­külését követve a későbbiekben arról olvashatunk, hogy a holland kormány nem engedélyezte a németalföldi királyságban való tartózkodást a tábornok számára, aki decemberben Maastricht elhagyására kényszerült.46 Amint az ismeretes, a bukott összeesküvés vezetője így visszatért Berlinbe, ismét élvezve a belga nyugdíj előnyeit. 47 1843. március 12-én a szerkesztő a büntetések további mérsékléséről tudósított a lapban, miszerint Lipót király Vendermeeren, Laetham és Verpraet börtönfog­ságát száműzetésre változtatta, Vandermeerent élethosszáig száműzte, aki nyom­ban el is indult Kelet-Indiába.48 Távozása előtt Vandermeeren eladta vagyonát, s Laethem társaságában Londonon át Brazíliába hajózott. Utazásukat a belga király finanszírozta.49 Az összeesküvők sorsának nyomonkövetése az idézett híradással véget ért, a továbbiakban a hírlap nem foglalkozott helyzetük alakulásával. 41 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1841. december 8. 825.; Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1841. decem­ber 18. 850. 42 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1841. október 13. 693. 43 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1842. április 3. 233. 44 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1842. június 30. 461.; Witte, E.: Le Royaume perdu. Les orangistes belges contre la révolution 1828–1850. i. m. 493. 45 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1842. november 20. 821. 46 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1842. december 4. 852. 47 Witte, E.: Le Royaume perdu. Les orangistes belges contre la révolution 1828–1850. i. m. 494. 48 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1843. március 12. 167. 49 Witte, E.: Le Royaume perdu. Les orangistes belges contre la révolution 1828–1850. i. m. 494.

Next

/
Oldalképek
Tartalom