Századok – 2020

2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Erdődy Gábor: Az 1830-as forradalom utáni belgiumi helyzet a Pesti Hirlap tükrében (1841–1848)

AZ 1830-AS FORRADALOM UTÁNI BELGIUMI HELYZET A PESTI HIRLAP TÜKRÉBEN 254 A Pesti Hirlap januári számai a Frankhon rovatban napi folyamatossággal tá ­jékoztattak a demokratikus-szociális liberalizmus kiemelkedő, a belga fejlődésre is történelmi jelentőségű hatást gyakorló és széles belgiumi körökben népszerű képviselője, Félicité Lamennais ellen folytatott és elítélő határozattal záruló eljá­rásról. A szociális igazságtalansággal és jogtalansággal szemben szenvedélyes el­kötelezettséggel tiltakozó politikust a francia kormány perbe fogta és az 1841-es esztendőre a Sainte-Pélagie börtön szűk cellájába száműzte. A belgiumi egyetemi szférát átható liberális szellemiség megnyilvánulásáról számot adva a Pesti Hirlap ismertette, miszerint a „brüsszeli egyetem ifjúsága közt olly mély részvétre talált Lamennais utóbbi elítéltetése, hogy hozzá tisztelő iratot határoztak, mellyet okta­tóik ellenzése daczára is hihetőleg elküldenek”. 29 A belga külpolitikai pozíciók megerősödését érzékeltette ugyanakkor az a május 22-én közzé tett információ, mely szerint „a németalföldi király átlátván, hogy Belgium iránti minden további igényeiről le kell mondania”, a holland had­sereget és közigazgatást egyaránt érintő jelentős leépítésekről döntött. 30 November 9-én megnyílt a brüsszeli országgyűlés téli ülésszaka. Belgium ki­emelt rovatcímszó alatt közölt év végi záró értékelésében az elemző elismerően szólt I. Lipót „dinamikus” trónbeszédéről, „tartalomdús” előterjesztésnek minő­sítve azt. A „kiemelkedő részeket” sorjázva a fogházak, az elemi oktatás, a köz­lekedés, a hajózás, az ipari érdekek támogatásának, s a kézművesek sorsa javí­tásának jelentőségét húzta alá. Megemlítette, hogy az uralkodó az orange-ista összeesküvésről „tartózkodással és szerényen szólt”, a kereskedelmi szerződéseket tárgyaló pontban pedig meg sem említette Franciaországot, ezzel is demonstrálva a belga függetlenség önbizalomtól átitatott erőteljes képviseletét. 31 Az orange-ista összeesküvés 1841 tavaszának belpolitikai bonyodalmait jelentős mértékben fokozták a tit­kos orange-ista szervezkedésekről terjedő hírek. Ismeretes, hogy a Nemzeti Kongresszus 1830. november 22-én elsöprő többséggel fogadta el azt a határoza­tot, amely az Orániai-Nassaui-dinasztiát a belga trónról örökre eltávolította, tiszta közjogi helyzetet teremtve az alkotmányozó munkálatok lefolytatásához. A teljes 29 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1841. Télutó (február) 12. 100.; Lamennais tevékenységéről és bel­giumi hatásáról lásd Ludassy Mária: „Isten és szabadság.” Lamennais a liberális katolicizmustól a sza ­badelvű szocializmusig. Bp. 1989. 105–115., 173–174.; Handbuch der Kirchengeshichte i. m. 341.; Cordewiener, A.: Organisations politiques et milieux de presse en regime centisitaire i. m. 277.; Erdődy G.: „Szabadságot mindenben és mindenkinek.” i. m. 162–164., 240. 30 Külföldi Napló. Pesti Hirlap,1841. Tavaszutó (május) 22. 341. 31 Külföldi Napló. Pesti Hirlap, 1841. november 24.; Belgium. Pesti Hirlap, 1841. 794., 1841. no­vember 20. 786.

Next

/
Oldalképek
Tartalom