Századok – 2020
2020 / 1. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Tóth Ágnes (szerk.): Dokumentumok a magyarországi németek történetéhez 1944–1953. Quellen zur Geschichte der Deutschen in Ungarn 1944–1953 (Horváth Gergely Krisztián)
229 TÖRTÉNETI IRODALOM Polgár Marianna disszertációja az arisztokráciába felemelkedő módos nemes, Festetics Pál pályájáról készült esettanulmány, amely számos ponton módosítja a korabeli nemességgel kapcsolatos történeti közhelyeket, és a szerző a modern történetírás szélesebb látókörével szemléli az eseményeket. A kötet stílusa olvasmányos, a szöveget forrásidézetek színesítik, a végén számos mellékletet és egy angol nyelvű összefoglalót találunk. A mellékletekben Festetics Pál német, magyar és francia nyelvű levelezéséből olvashatunk szemelvényeket, illetve olyan missiliseket, amelyeket nevelője és a professzorai írtak az ifjú nemes lipcsei tanulmányaival kapcsolatban. A közölt forrásokat a szerző magyar nyelvre is lefordította. Urbán Máté DOKUMENTUMOK A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK TÖRTÉNETÉHEZ 19441953 QUELLEN ZUR GESCHICHTE DER DEUTSCHEN IN UNGARN 19441953 Szerk. Tóth Ágnes Argumentum, Bp. 2018. 1424 oldal Tóth Ágnes kötete az eddigi legalaposabb forrásgyűjtemény a kitelepítésről s általában a hazai német kisebbség háború utáni történetéről. A csaknem másfélezer oldal terjedelmű könyvben a szerkesztő 387 forrást tett közzé. A kezdő dátum 1944. december 18., a magyarországi németek közmunkára (málenkij robotra) történő összeírása, míg a zárópont egy az NDK-ban jóváhagyott visszatelepülési kérelem dátuma: 1953. december 24. A kettő közötti időszakból pedig az elhurcolás és a kitelepítés fázisait eleven közelségbe hozó dokumentumok hosszú sora tárul elénk. A közölt szövegek szinte valamennyi lehetséges forrástípust felölelik: rendeletek, utasítások, felhívások, jegyzőkönyvek, levelek, jelentések, tervezetek és statisztikák, kimutatások olvashatók a közigazgatás különböző szintjeiről. Csekélyebb számban egyházi forrásokat, valamint néhány magánszemély által jegyzett kérelmet és levelet is találunk. A kötet az Institut für Donauschwäbische Geschichte und Landeskunde (IDGL) és az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének közös projektjének keretében született. A vállalkozás célja az volt, hogy eddig kiadatlan dokumentumokból állítsanak össze olyan gyűjteményt, amely a lehető legszélesebb merítésben kínál összehasonlító vizsgálatok alapját képezhető forrásokat. Mindezt úgy, hogy eközben a kényszermigráció három fázisáról (elűzés, úton levés, megérkezés és integráció) transznacionális keretben nyújtson áttekintést. A forrásgyűjtemény a három dokumentálandó fázis közül az elsőre összpontosít, s ily módon a vállalkozás első kiadványa. A grandiózus terjedelem mellett a kötet mintaszerű szerkesztési elvei miatt is figyelmet érdemel, vélelmezhető, hogy e munka a következőkben mérce lesz a jelenkortörténeti forráskiadás számára. A munka használatát nagyban segíti, hogy az előszó, a bevezető tanulmány és a dokumentummutató is kétnyelvű. Ez az eljárás a közzétett dokumentumokat felvezető leírásban is visszaköszön. A magyar nyelvű forrásközléseket hat pontból álló ismertető előzi meg, amely mindenek előtt megadja 1) a forrás címét, 2) keletkezési helyét és idejét, 3) paleográfiai jellemzőit (például, hogy kéz- vagy gépírásos irat/jegyzőkönyv, kivonat, másodpéldány, tisztázat) és a hitelesítés jellegét (aláírás/pecsét), 4) ezután következik az adott forrás levéltári jelzete, esetleges másodközlésnél az első megjelenés helye, 5) végül pedig a dokumentum tartalmi kivonata magyarul és németül. Csak ezt követően, a forrás cizellált dokumentálása után kerül sor a 6. pontban a tulajdonképpeni forrásközlésre. Mindez célzott tájékozódást tesz lehetővé, a századok 154. (2020) 1. szám
