Századok – 2020
2020 / 1. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Bereznay András: A cigányok történetének atlasza. Térképezett roma történelem (Orsós Julianna)
225 TÖRTÉNETI IRODALOM alattvalóként élő csoportot cigányokként azonosítja, ami a kutatási eredmények fényében nem állja meg a helyét. Amint az már Sugár István 1978-ban publikált vizsgálataiból kiderült, lehettek köztük cigányok is, de döntő részben helyi, egri, illetve a környező településekről származó törökökről és rácokról/szerbekről van szó. A kötet nyelvezetében sok a magyartalanság, számos pongyola mondatot tartalmaz. A 38. térképhez tartozó Balkáni ébredés című szövegben például ezt olvashatjuk: A sokáig oszmán uralom alatt élő balkáni nemzetek a 19. században már mozgolódni kezdtek. (86.) A nemzetállamok létrehozásának megerősödő igényét „mozgolódásnak” nevezni nemcsak, hogy nem comme il faut, de azt is sejtetni engedi, hogy a szerző a folyamat következményeit nem értékeli súlyuknak megfelelően. Bosszantó hiba a fajelmélet terjedését bemutató, Beteg szelek című szövegben az antiszociális szó megjelenése aszociális helyett, és csaknem ennyire zavaró az Aktion Arbeitsscheu Reich lefor dítása Munkakerülő Művelet re, hiszen ennek magyar jelentése ellentétes lesz a némettel, s mert az efféle terminusok a magyar szakirodalomban eredeti nyelven szerepelnek. (96.) A keménytáblás, rendkívül igényes nyomdai kivitelezéssel készült kötetet fényes műnyomó papírra nyomták és formátuma sem szokványos. Mindez a könyv esztétikai értékét nagyban növeli, ám használatát nem könnyíti meg. Ugyancsak a használatot nehezíti, hogy az atlaszhoz nem készült sem hely-, sem személynévmutató. További kihívás, hogy a térképekhez magyarázatul írt szövegek címei nem segítik kellőképpen az olvasót sem a térbeli, sem az időbeli tájékozódásban, ugyanis a térképek jegyzékénél még szereplő, területi meghatározásokat és évszámokat tartalmazó alcímek magukon a térképeken sajnos már nem olvashatóak. Csak néhány példát említve: a 13. számú térkép esetében a szöveg címe Bércek ölében is, ám a kísérő szöveg és a jelmagyarázat beható tanulmányozása nélkül nem találnánk ki, hogy a térkép a 15. század végi Magyar Királyság területén történt eseményeket és folyamatokat ábrázolja. Hasonló a helyzet a Tenger nem aka dály című szöveggel, amely a 12. számú térképhez tartozik, és amelyen a 16. század első felében a Brit-szigetekre érkezett cigány csoportokat és a velük kapcsolatos eseményeket, adatokat láthatjuk. Itt kell megjegyeznem, hogy a legkevésbé sem tartom szerencsésnek a 44. számú, deportálásokat megjelenítő térkép esetében a Rosszból rosszabba címválasztást, és hasonló a helyzet a 48. számú, a cigányok ellen elkövetett gyilkosságokat bemutató térképnél is, amelynek címe: Viszontagságok (1) . A kötetben nem csupán történeti tárgyú térképek szerepelnek: nyelvészeti eredmények, elméletek bemutatását célozza a 2. számú, Formálódás című szöveggel kísért térkép, továbbá politikai és kulturális tematikájú térképek is megtalálhatóak, amelyek hasznosak az önszerveződést, a politikai és kulturális folyamatokat vizsgálók számára. A térképek esztétikusak, beszédesek, a szórványadatok túlzottan részletes ábrázolása azonban sokszor zsúfolttá teszi őket. A hozzájuk tartozó kísérőszövegek számos esetben tartalmaznak a szakirodalomból átvett, nem ellenőrzött megállapításokat, amelyek az olvasót fokozott óvatosságra intik. Eltérően azonban a szakirodalmi munkák összeválogatásának módszerétől, nem volna igazságos a szerzőn számon kérni azok torzításait, hiányosságait vagy éppen hiányát. Összességében az atlasz meglehetősen jól tükrözi a cigányokkal kapcsolatos társadalomtudományi és nyelvészeti kutatások jelenlegi súlypontjait és irányait, ám a történeti vagy historiográfiai eredményeket nem kellő mértékben és körültekintéssel mutatja be. Mindazzal együtt, hogy a vállalkozás elismerésre méltó, fontos, hogy a történeti tárgyú munkák igazodjanak a történettudomány által támasztott módszertani követelményekhez, hogy olyan, kellő forráskritikával rendelkező írások születhessenek, amelyek lehetővé teszik a cigánysággal kapcsolatos források és kutatási eredmények történettudományos igényeknek is megfelelő ábrázolását és rendszerezését. Bereznay András atlasza ezeknek a követelményeknek – jórészt éppen a forrásbázis nem eléggé körültekintő használata miatt – véleményem szerint csak mérsékelten felel meg, és oktatási segédanyagként sem használható teljes biztonsággal. Orsós Julianna
