Századok – 2020
2020 / 1. szám - TÖRTÉNETÍRÓK - Erdődy Gábor: A történész és a professzor. Urbán Aladár (1929–2019)
A TÖRTÉNÉSZ ÉS A PROFESSZOR – URBÁN ALADÁR (1929–2019) 220 tudatában, január 19-én írt levelében a gróf joggal jegyezte meg feleségének, Zichy Antóniának: „vádlóimnak igazán pogány és zsarnok módon kellene eljárniok, hogy valamibe beleköthessenek”. A hadbíróságnak benyújtott, felső utasításra készült előterjesztés mégis megállapította a felségárulás tényét és kötél általi halál kiszabását javasolta. A felség iránti hűség megnyilvánulásának számos példáját felvonultató kegyelmi kérvény hangneme azonban – Urbán értékelése szerint – „szinte agyonnyomja” a vádak értékét, amiből arra következtetett, hogy a mindvégig korrekt eljárás lefolytatására törekvő Leuzendorfot félretájékoztatták, és a szigorú ítéletet követő császári kegyelemmel kecsegtették. Urbán Aladár elemzésének megható fejezete Batthyány Lajos felesége, Zichy Antónia hősies, önfeláldozó helytállásának bemutatása. A fogság ideje alatti találkozásaikról rajzolt megrázó képek mintegy lezárásaként idézte a halálraítélt búcsúlevelének megrendítő, az utókorhoz is intézett sorait: „az én halálomnak a gyalázata előbb-utóbb azokra hull vissza, akik engem igazságtalanul és hálátlanul meggyilkoltak”. „A törvény, a király esküje volt vezérfonalam és sem jobbról, sem balról nem hagytam, hogy visszaéljenek velem. Viam meam persecutu sum (a magam útját jártam), ezért ölnek meg engem.” A politikai gyilkosság elrendelését Urbán a pszichopata Haynau vérszomjára, Schwarzenberg gyűlöletére, Zsófia főhercegasszony intenzív ellenszenvére s Ferenc József alakjában a gyengeségében megalázott dinasztia bosszúvágyára vezette vissza. A Justizmord fő célját pedig a magyarországi forradalmárok, a reform hívei, a régi alkotmány visszaállítását szorgalmazók megfélemlítésének szándékában határozta meg. A Batthyány-életmű feldolgozásának kiteljesítésével korántsem lanyhult Urbán Aladár munkakedve, amit több további tanulmányának elkészítése mellett a 2015-ben megjelent, Szabadság és rend – Pest-Buda rendje és rendőrsége 1848-ban című monográfiája is jelzett. A vasút- és a hajóállomáson érkező idegenek ellenőrzésével, a főváros hangulatának napra kész nyomon követésével, a politikailag fontos információk gyűjtésével megbízott Országos Rendőri Hivatal működését valódi politikai rendőrségként értelmezi, amelynek szerepét december elején a Kossuth kezdeményezésére létrehozott és Madarász László irányításával az OHB keretei között működő, immár az egész országra kiterjedő illetékességgel felruházott Országos Rendőri és Postaosztály, Urbán megnevezésével „1848 államrendőrsége” vette át. Batthyány Lajos grófnak a magyar történelmi emlékezetben elfoglalt helyét Urbán Aladár az összegzés, az értelmezés és az értékelés igényével elkészített, az Aetas 2000/1–2. számában megjelent Gróf Batthyány Lajos emlékezete című ta nulmányában határozta meg. Vizsgálódása során mindenekelőtt arra keresett választ: miért mint a Habsburg megtorlás mártírjára, s nem mint az első magyar alkotmányos miniszterelnökre emlékeztek rá az egymást követő generációk. Nemzeti emlékezetünkben miért nem azt a helyet foglalja el, amit Kossuth
