Századok – 2020

2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Mátyás-Rausch Petra: Társadalmi mobilitás az erdélyi kincstári igazgatásban (1571–1629)

18 TÁRSADALMI MOBILITÁS AZ ERDÉLYI KINCSTÁRI IGAZGATÁSBAN (1571–1629) János minden bizonnyal elérte, amit akart, ugyanis Moga Martin rokonai tiltást nyújtottak be a káptalanhoz, mert Váradi János jogtalanul kapta meg birtokaik egy részét.95 Báthory Gábor erdélyi fejedelem azt követően, hogy elfoglalta Szeben városát, létrehozta a szebeni uradalmat, vezetőjévé pedig a jószágigazgatásban már komoly jártasságot szerző Váradi Jánost tette meg, aki 1611 és 1613 között, vagyis a felszámolásáig irányította azt.96 Szebeni udvarbírósága alatt Hunyad és Arad vár ­megyei birtokai mellett Zaránd vármegyében is szerzett javadalmakat, méghozzá az egykori körösbányai bányauradalomhoz tartozó Bukurest birtokot,97 melyet 1612-ben Báthory Gábor adományozott számára, ugyanis az a korábbi tulajdo­nos, ifjabb Szalánczy László halálával magszakadás révén a kincstárra háramlott. 98 Ugyancsak 1612-ben kapta adományba Báthory Gábortól a Zaránd vármegyében fekvő Bulczest birtokot, amely történetesen a későbbi fejedelem – Bethlen Gábor – menekülése után szállott a fejedelmi kincstárra.99 Körösbánya melletti terjeszke ­dése – amit Bethlen Gábor uralkodása alatt folytatott – nem volt véletlen, ahogy erre a későbbiekben kitérek majd. Az egykori Szalánczy birtok megszerzése is jól mutatja, hogy milyen előnyökkel járt, ha valaki naprakész információkkal bírt a kincstári birtokok változásaival, bővüléseivel kapcsolatban. Váradi János kincstári karrierjének csúcsát azonban nem a bizalmi állásnak tűnő szebeni udvarbírói pozíció jelentette, hanem az, amikor Báthory Gábor kinevezte az erdélyi fejedelmi javak kezelőjének. Az 1611 februárjában kiál­lított oklevél szerint kéméndi Váradi János az arendator proventuum fiscalium Transylvaniensum címet viselte. 100 A Váradi által viselt tisztségről nem sokat tu­dunk, a Báthory-korban több alkalommal felbukkan ez a terminológia, legin­kább a tizenöt éves háborút követően.101 Trócsányi Zsolt úgy vélte, hogy ez a ti ­tulus valójában a kincstartói hivatal (thesaurarius ) másik megnevezése, 102 vélemé ­nyünk szerint azonban közelebb áll a késő középkori magyar kincstári igazgatás­ban működő administrator proventuum regalium hoz, utóbbi tisztviselőt általában 95 Uo. Nr. 241. 96 Az erdélyi káptalan jegyzőkönyvei II. i. m. Nr. 356. , 384.; MNL OL F 2 Gyulafehérvári Káptalan országos levéltára, Protocolla (a továbbiakban: F 2) IV. 124. 97 MNL OL F 4 Cista Zaránd Fasc. 1. Nr. 5. 98 MNL OL F 2 IV. 231–234. 99 MNL OL F 3 Centuria A. Nr. 81. 100 MNL OL R 298 1526 utáni gyűjtemény, Erdélyre vonatkozó gyűjtemények, Erdélyi iratok (a továbbiakban: R 298) 10. d. irat folio száma hiányzik (dátum 1611. február). 101 Többek között Szilvási Boldizsár is hasonló címet viselt 1614-ben (universorum proventuum prin­cipis arendator). Lásd Trócsányi Zs.: Erdély központi i. m. 345. 102 Vö. Uo. 321–322. A jelenleg folyó kutatások tükrében már az is kétségesnek látszik, hogy az erdé­lyi állam tekintetében beszélhetünk-e egyáltalán olyan értelemben kincstartói hivatalról, mint a késő középkori Magyar Királyság esetében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom