Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Mátyás-Rausch Petra: Társadalmi mobilitás az erdélyi kincstári igazgatásban (1571–1629)
18 TÁRSADALMI MOBILITÁS AZ ERDÉLYI KINCSTÁRI IGAZGATÁSBAN (1571–1629) János minden bizonnyal elérte, amit akart, ugyanis Moga Martin rokonai tiltást nyújtottak be a káptalanhoz, mert Váradi János jogtalanul kapta meg birtokaik egy részét.95 Báthory Gábor erdélyi fejedelem azt követően, hogy elfoglalta Szeben városát, létrehozta a szebeni uradalmat, vezetőjévé pedig a jószágigazgatásban már komoly jártasságot szerző Váradi Jánost tette meg, aki 1611 és 1613 között, vagyis a felszámolásáig irányította azt.96 Szebeni udvarbírósága alatt Hunyad és Arad vár megyei birtokai mellett Zaránd vármegyében is szerzett javadalmakat, méghozzá az egykori körösbányai bányauradalomhoz tartozó Bukurest birtokot,97 melyet 1612-ben Báthory Gábor adományozott számára, ugyanis az a korábbi tulajdonos, ifjabb Szalánczy László halálával magszakadás révén a kincstárra háramlott. 98 Ugyancsak 1612-ben kapta adományba Báthory Gábortól a Zaránd vármegyében fekvő Bulczest birtokot, amely történetesen a későbbi fejedelem – Bethlen Gábor – menekülése után szállott a fejedelmi kincstárra.99 Körösbánya melletti terjeszke dése – amit Bethlen Gábor uralkodása alatt folytatott – nem volt véletlen, ahogy erre a későbbiekben kitérek majd. Az egykori Szalánczy birtok megszerzése is jól mutatja, hogy milyen előnyökkel járt, ha valaki naprakész információkkal bírt a kincstári birtokok változásaival, bővüléseivel kapcsolatban. Váradi János kincstári karrierjének csúcsát azonban nem a bizalmi állásnak tűnő szebeni udvarbírói pozíció jelentette, hanem az, amikor Báthory Gábor kinevezte az erdélyi fejedelmi javak kezelőjének. Az 1611 februárjában kiállított oklevél szerint kéméndi Váradi János az arendator proventuum fiscalium Transylvaniensum címet viselte. 100 A Váradi által viselt tisztségről nem sokat tudunk, a Báthory-korban több alkalommal felbukkan ez a terminológia, leginkább a tizenöt éves háborút követően.101 Trócsányi Zsolt úgy vélte, hogy ez a ti tulus valójában a kincstartói hivatal (thesaurarius ) másik megnevezése, 102 vélemé nyünk szerint azonban közelebb áll a késő középkori magyar kincstári igazgatásban működő administrator proventuum regalium hoz, utóbbi tisztviselőt általában 95 Uo. Nr. 241. 96 Az erdélyi káptalan jegyzőkönyvei II. i. m. Nr. 356. , 384.; MNL OL F 2 Gyulafehérvári Káptalan országos levéltára, Protocolla (a továbbiakban: F 2) IV. 124. 97 MNL OL F 4 Cista Zaránd Fasc. 1. Nr. 5. 98 MNL OL F 2 IV. 231–234. 99 MNL OL F 3 Centuria A. Nr. 81. 100 MNL OL R 298 1526 utáni gyűjtemény, Erdélyre vonatkozó gyűjtemények, Erdélyi iratok (a továbbiakban: R 298) 10. d. irat folio száma hiányzik (dátum 1611. február). 101 Többek között Szilvási Boldizsár is hasonló címet viselt 1614-ben (universorum proventuum principis arendator). Lásd Trócsányi Zs.: Erdély központi i. m. 345. 102 Vö. Uo. 321–322. A jelenleg folyó kutatások tükrében már az is kétségesnek látszik, hogy az erdélyi állam tekintetében beszélhetünk-e egyáltalán olyan értelemben kincstartói hivatalról, mint a késő középkori Magyar Királyság esetében.
