Századok – 2020
2020 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Turbucz Dávid: Horthy Miklós beszédei 1919 és 1923 között
183 SZÁZADOK . () . SZÁM Turbucz Dávid HORTHY MIKLÓS BESZÉDEI 1919 ÉS 1923 KÖZÖTT* Horthy Miklós életéről számos tudományos igényű publikáció jelent már meg, azonban nem került még sor a fővezérként, majd kormányzóként elmondott beszédeinek átfogó elemzésére.1 Ebben a tanulmányban az 1919 és 1923 közötti beszédeinek szisztematikus bemutatására törekszem.2 Közülük csak egyet tekint hetünk közismertnek, amelyet az 1919. november 16-ai ünnepélyes budapesti bevonulás során a Gellért-téren mondott el, s amely a 20. századi magyar történelem talán egyik legismertebb beszéde is egyben. 3 Horthy Miklós fővezérként és kormányzóként rendszeresen járta Magyarországot, fokozatosan erősödő vezérkultuszát a kezdetekben főként így építve. 1919 őszétől, a Horthy-kultusz megjelenésétől vidéki útjainak, különféle települések (községek és városok) meglátogatásának kialakult koreográfiája volt: ünnepélyes fogadás a vasútállomáson, bevonulás a település központjába, ahol a városházán és a vármegyeházán számos köszöntőbeszéd hangzott el, de rendszeresen sor került a helyőrségek tisztelgő felvonulására, díszszemléjére, eskütételre, tábori misére, zászlószentelésekre stb. A koreográfia részét képezték természetesen Horthy Miklós beszédei is. Egy-egy vidéki látogatás során több, hosszabb-rövidebb beszédet mondott. Ezekről a korabeli sajtó rendszeresen tudósított, tartalmi * A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával, a PD 128 500 számú, Jobboldali radikalizmus és konzervativizmus között. Horthy Miklós 1919–1931 című projekt keretében valósult meg. 1 Thomas Sakmyster – az eddig megszületett Horthy-biográfiák közül a legjobban használható munka szerzője – néhány mondatot szentelt csak e beszédek értékelésének. Megállapítása, ami szerint Horthy Miklós „egy, a kemény munkát, a fegyelmet és a hagyományos értékek iránti odaadást hangsúlyozó állandó beszédsémát” alakított ki, „amelyet újra és újra felhasznált”, helytálló, de a szövegeket szisztematikus módon nem elemezte. Thomas Sakmyster: Admirális fehér lovon. Horthy Miklós, 1918–1944. (Helikon Universitas. Történettudomány) Bp. 2001. 137. 2 Horthy Miklós nyilvános szerepléseivel kutatásaimban már részletesen foglalkoztam, de nem elemeztem átfogóan a fővezérként, majd kormányzóként elmondott beszédeit. A PhD disszertációmra épülő monográfiában ugyanis elsősorban arról írtam, hogy a kultuszépítésben részt vevő kortársak mit írtak, mondtak Horthy Miklósról, miként kaptak szerepet a fővezér, majd a kormányzó vidéki útjai a kultuszépítésben. Tehát azzal, hogy a nemzet vezéreként beállított – és ezzel a szereppel idővel egyre jobban azonosuló – Horthy Miklós hogyan értelmezte Magyarország közelmúltját, jelenét és milyen elképzeléseket fogalmazott meg a magyar nemzet jövőjéről, csak igen röviden, néhány fontosabb példa (idézet) említése kapcsán foglalkoztam. Horthy beszédeit illetően pedig csak egyet, a Horthy körüli vezérkultusz kialakulása szempontjából alapvető jelentőségű, 1919. november 16-án a budapesti Gellért-téren elmondott beszédét elemeztem részletesebben. Lásd Turbucz Dávid: A Horthy-kultusz 1919–1944. (Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések) Bp. 2015. 61–63., 71–75., 81–82., 87., 110–115., 162–164., 318–321. 3 Magyar történeti szöveggyűjtemény 1914–1999. I. Szerk. Romsics Ignác. (Osiris tankönyvek) Bp. 2000. 118–199.
