Századok – 2020

2020 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Monarchia vagy rendi állam? Gondolatok a késő középkori magyar állam jellegéről

PÁLOSFALVI TAMÁS

181

annyi talán bátran leszögezhető, hogy az a hagyományos megközelítés, amelyet legrészletesebben és legtisztábban Mályusz Elemér írásai képviselnek, biztosan nem tartható. És nem tarthatóak a Mályusz megállapításaira épülő következtetések sem, különösképpen a Magyar Királyság 15. század közepi átalakulása „rendi állammá”, a királyi hatalom megmentésén dolgozó köznemességgel vagy anélkül. Az országgyűlések rendszeressé válása, ahogy Nyugat-Európában, úgy Magyarországon sem gyengítette meg szükségszerűen a királyi hatalmat, és az országgyűlés még jó ideig nem vált „intézményesített döntési szervvé”. Valószínű ezért, hogy az ország 1526 előtti, alkalmanként megnyilvánuló és semmiképpen sem rendszerszintű válságjelenségeinek okait egészen másutt kell keresni. Egész pontosan az oszmán fenyegetésben, amely egyrészt döntő szerepet játszott abban, hogy Magyarország a 15. század közepétől hagyományos „domaniális államból” (domain state

) „fiskális állam” (

fiscal state

) lett,

175

másfe

lől viszont 1526 és főleg 1541 után teljesen más irányt szabott az ország történetének. Egyáltalán nem biztos, de még csak nem is valószínű, hogy az oszmán hódítás nélkül Magyarország, a középkori Európa egyik legstabilabb országa, valaha is az állami és területi széttagolódás sorsára jutott volna. A dezintegráció nyomainak kutatása helyett a jövőben helyesebb volna éppen ennek a kivételes kohéziónak az elemeire és forrásaira irányítani a figyelmet, és ennek keretein belül meghatározni királyi hatalom, nagybirtokos arisztokrácia és köznemesség helyét, szerepét és kölcsönös viszonyát.

MONARCHY OR ‘STATE OF ESTATES’?

Reflections on the Late Medieval Hungarian State

by Tamás Pálosfalvi

SUMMARY

The dominant current regarding Hungarian historiography in the twentieth century has always argued that the Hungarian Kingdom in the later Middle Ages was occasionally liable to territorial disintegration due to the separatist ambitions of the magnates. Elemér Mályusz, in particular, demonstrated in a series of highly influential studies, which still dominate the relevant research today, that after the reign of Sigismund of Luxemburg (1387–1437), and due to the emergence of an aristocracy with landed wealth unprecedented before, the character of the Hungarian state changed decisively. Thereafter, the 175 Winfried Schulze: The Emergence and Consolidation of the ’Tax State’ I: The Sixteenth Century. In: Economic Systems and State Finance. The Origins of the Modern State in Europe, 13th to 18th Century. Ed. Richard Bonney. Oxford 1995. 261–279.