Századok – 2020

2020 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Monarchia vagy rendi állam? Gondolatok a késő középkori magyar állam jellegéről

MONARCHIA VAGY RENDI ÁLLAM? 150 a király urunk és az ő prelátusai és bárói hozzájárulásával és jóváhagyásával ma­gunk közt elrendeltünk és létesítettünk hoc tempore passagii ”. Mire ők, „áttekint ­vén és megfontolván a hitükre (fide nostra) alkotott és megerősített határozatokat és törvényeket”, nehogy a bárki által elkövetett hatalmaskodások büntetlenül ma­radjanak, „a fent említett, esküvel megerősített határozatunknak érvényt kívánva szerezni”, a vízkereszt ünnepét követő szerdán Marcali János és István somogyi ispánokkal, egyben kapitányokkal, valamint a megye más nemeseivel Szerdahelyi Ders birtokrészeire kiszállván, azokat Garázda Balázs számára foglalták le addig, amíg Ders az 1800 forintot teljes egészében meg nem fizeti. 68 Mályusz úgy értelmezte, hogy a megye mágnásai és előkelő nemesei (nála: előkelők és nemesek) az ítélet meghozatalában működtek közre, és az ítéletet a megyén átvonuló király a prelátusaival és báróival együtt megerősítette. Az ok­levél szövegéből azonban világosan kiderül, hogy ez az értelmezés három ponton is téves. Egyrészt kétségtelen, hogy a megyei hatóság által hozott ítélet nem azo­nos Somogy megye mágnásainak és előkelő nemeseinek dispositió jával. Másrészt a szövegben szereplő passagium , amelyet a fenti fordításban eredetiben hagytunk, nem a megyén történő átvonulást jelenti: a kortársak, mint az több egykorú ok­levélből kiderül, az éppen lezárult balkáni hadjáratot illették ezzel a névvel. 69 Harmadszor, nem kevésbé nyilvánvaló, hogy Somogy megye dispositió ját a ki ­rály és bárói nem utólag erősítették meg, hanem éppen ellenkezőleg: a dispositio meghozatalára a király, a prelátusok és a bárók előzetes jóváhagyásával került sor. Arról már nem is szólva, hogy a dispositio meghozatalában, bármiképpen történt is az, a megye nagybirtokosai is részt vettek – nyilván nem a köznemesség ellen­feleiként. Mindebből egy dolog világosan kiderül: az 1444. áprilisi országgyűlés, négy derék nemes választását rendelvén a megyei hatóság mellé, nem Somogy megye önálló kezdeményezését tette magáévá, amint azt Mályusz vélte. 70 Gondolhatnánk persze, hogy a kiváló tudós egyszerűen félreolvasta az okle­velet, bár ennek mértéke éppen Mályusz esetében már önmagában gyanút kelt. A továbbiakban azonban, Hunyadi és a köznemesség vélelmezett szövetségéről értekezve éppen ilyen önkényesen válogatja és értelmezi forrásait. Hunyadi, így Mályusz, „helyeselte a megyei nemesség törekvését, hogy még saját szolgabíráinak 68 „secundum vim et formam nostre cunctorumque magnatum et procerum nobilium totius comita­tus Simigiensis dispositionis, quam dispositionem pro eterne pacis stabilitatem de consensu et assensu domini nostri regis suorumque prelatorum et baronum inter nos in hoc tempore passagi fecimus et disposuimus” – Géresi Kálmán: A nagykárolyi gróf Károlyi-család oklevéltára I–V. Bp. 1882–1897. II. 235. 69 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 13757: „in ista novissima expeditione passagii” (1444. jún. 11.); DL 65411: „in ista presenti passagii expedi­tione contra dictos hostes paganos instaurata” (1444. jan. 25.) 70 Mályusz E.: Magyar rendi állam i. m. 20–21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom