Századok – 2020
2020 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pálosfalvi Tamás: Monarchia vagy rendi állam? Gondolatok a késő középkori magyar állam jellegéről
135 SZÁZADOK . () . SZÁM Pálosfalvi Tamás MONARCHIA VAGY RENDI ÁLLAM? Gondolatok a késő középkori magyar állam jellegéről Egy régi paradigma – a rendi dualizmus A 15. század Európa politikai térképének egyszerűsödésével zárult. „A nyugati kereszténység területén a nagy királyságok, amelyek politikai szervezete nagyrészt túllépett a pusztán feudális kereteken, végül stabilitásra tettek szert.” Ez történt Angliában, Franciaországban, „amely az angol hódítás kísérletének kudarca és a burgundi állam összeomlása után erősebb és egységesebb volt, mint bármikor előtte”, vagy Spanyolországban a kasztíliai és aragón korona egyesülése után. De a politikai hatalom koncentrációja nem hagyta érintetlenül Itáliát és a Birodalmat sem, ahol ugyanez a folyamat szűkebb keretek között, területi fejedelemségek szintjén zajlott le. Ugyanakkor „a Birodalom peremén, Skandináviában, Magyarországon, Lengyelországban és a század végén még Csehországban is, egy másik típusú állam jött létre”, amelyekben általában a határokon átnyúló királyi hatalom volt a jellemző. „Monarchiák voltak ezek is, természetesen, de olyanok, amelyekben a királyi hatalmat korlátozta a katonáskodó nemesség, és, mint a nemzet öntudatának igazi őrizője, ’nemesi köztársaságokká’ változtatta őket.” 1 Az idézett gondolatok, amelyek a középkori Európa történetének legújabb, monumentális összefoglalásából származnak,2 nem véletlenül csenghetnek isme rősen. A középkori Magyarország történetének szintén recens, gyakran idézett összefoglalásában hasonló érveléssel találkozunk. „Nyilvánvaló, hogy mint a lengyel–litván államot, úgy Magyarországot is a nemesi rend uralomra jutása juttatta tönkre. Röviden szólva, annak az ellenkezője ment itt végbe, ami Nyugat-Európában. Ott a királyi hatalom fokozatosan maga alá tudta gyűrni a partikuláris erőket, és 1500 tájára hatékony politikai rendszereket alakított ki. Itt az idők folyamán a partikularizmus rendi formája diadalmaskodott a monarchia felett, és a királyság nemesi köztársasággá formálódott át.” 3 A tény, hogy a jeles szerző, Engel * Köszönöm C. Tóth Norbertnek, Neumann Tibornak és Tringli Istvánnak, hogy hasznos észrevételeikkel és kiegészítéseikkel hozzájárultak a tanulmányhoz. 1 A tanulmányban közölt idézetek kurzívval jelölt kiemelései a szerzőtől származnak. 2 The New Cambridge Medieval History. Vol. VII. C. 1415 – c. 1500. Ed. Christopher Allmand. Cambridge 2008. 5. 3 Engel Pál: Szent István birodalma. Bp. 2001. 307. TANULMÁNYOK
