Századok – 2020
2020 / 6. szám - TANULMÁNYOK GYÁNI GÁBOR TISZTELETÉRE - Kövér György: Kanyarodás keletre, nyitás nyugatra: Pach Zsigmond Pál pályafordulása
KÖVÉR GYÖRGY 1291 nak rakva. A későbbi kötetből visszatekintve valóban készen volt a nyugat-európai járadékfejlődésről szóló első és a magyarországi 15. század második felét elemző második fejezet, és amit előre persze még nem lehetett tudni, a stockholmi kongresszus 15–18. századi agrárkérdésekről szóló beszámolójának majdan függelékbe kerülő szövege is.134 Már „csak” a közbenső érdemi elemző részt kellett ráépíteni a korreferátumban felvázolt koncepcionális vázra. A marxista összehasonlító történeti módszer és a „technikai segédmunkálat” arzenálja is készen állt a bevetésre. A munkára fordítható felszabadult időkeret és az elvárt extra teljesítmény nélkül korán megkapott nagydoktori cím csak plusz belső motivációt jelenthetett. A mű születése azonban már egy következő történet. Ebben a tanulmányban az előtörténetet, a genezist akartuk megvilágítani: hogyan vezetett a hajdani Domanovszky-tanítvány útja az Orczy-birtokok ipari gazdálkodásától az eredeti tőkefelhalmozáson át a kelet-európai elkanyarodás tézisének megfogalmazásáig. TURNING TO EAST, OPENING TO THE WEST: THE TWIST IN THE CAREER OF ZSIGMOND PÁL PACH By György Kövér SUMMARY The only debate about the so-called “turn-off theory” of Zsigmond Pál Pach took place in 1991-1992 on the pages of the BUKSZ review. The paper explores the road which Zsigmond Pál Pach (1919-2001) travelled from his professional beginnings in the Domanovszky school to the formulation of the “turn-off theory” in the late 1950s and its presentation at the International Conference of Economic History in Stockholm. The questions raised are as follows: What kind of economic history did Pach study at the university in the mirror of his master’s thesis? What did his dissertation, handed in in 1948, retain of the professional heritage brought over from the Domanovszky school at a time when, already armed with the arsenal of Marxist historiography, Domanovszky was no more his doctoral supervisor? How did a citation from József Révai become the focus of Pach’s argumentation in 1950, and how had it disappeared therefrom as early as in his 1952 monograph? What factors drove Pach to revisit his opinion of 1952? How did he arrive at the formulation of the so-called “turn-off theory” in 1959? 134 Pach Zsigmond Pál: Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV–XVII. században. Bp. 1963.
