Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Ring Orsolya – Kiss László – Turnai Anna: Női káderek a Rákosi-korszakban
RING ORSOLYA – KISS LÁSZLÓ – TURNAI ANNA 131 Ugyanebben a csoportban található Friss Istvánné Weiser Rózsi, aki apja és bátyja révén került kapcsolatba a szervezett munkásmozgalommal. 1932-ben, 17 éves korában KIMSZ-tag lett, 1935-től a KMP budapesti-északi kerületi bizottságának szervezője. 1937-ben a párt Prágába küldte, innen a német bevonulás elől (Friss István, valamint az ez idő tájt szintén Prágában tartózkodó Révai József társaságában) Svédországba menekült. Friss István és Weiser Rózsi házasságkötésének időpontját sem sikerült fellelni, egyes források szerint Svédországba már „férjével együtt” menekült, más források azonban még egyértelműen lánykori nevén említik őt Prága elhagyásakor. 1940-ben Friss Istvánnal együtt a Szovjetunióba költözött. Moszkvába került, innen azonban a háború elől hamarosan egy évre a Távol-Keletre evakuálták, csak 1942 nyarán térhetett vissza a szovjet fővárosba. Friss István Moszkvában a Komintern és a moszkvai Kossuth Rádió munkatársaként dolgozott, visszatérése után felesége is ide került. 1945-ben mindketten visszatértek Magyarországra, Friss István az MKP Törvényelőkészítő Irodájának vezetője, Friss Istvánné a budapesti pártbizottság munkatársa lett. A férj 1948 és 1956 között az MDP KV tagja, a párt egyik fő gazdaságpolitikusa, az Állampolitikai, az Államgazdasági, majd a Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztály vezetője. A bőrös munkás végzettségű Friss Istvánnét 1952-ben politikai munkatársként a Munkásmozgalmi Intézetbe helyezték, itt többek között Ilku Pál felesége volt a kollégája hasonló beosztásban – 1955-ben közös szerkesztésű dokumentumkötet is fűződik a nevükhöz.56 1956 után az új nevű Párttörténeti Intézet tudományos munkatársa lett. Férjének, Friss Istvánnak a politikai elitből való 1961-es kiesése láthatóan nem érintette tudományos/politikai munkáját, egészen 1978-ban bekövetkezett haláláig az intézetnél maradt. Nem tartozik ugyan ebbe a 13 fős csoportba, de mivel a listán szerepel, és jó példa arra, hogy a megyei vagy járási szintű pártvezetésben is gyakran előfordul egy-egy házaspár mindkét tagja, az 1927-es születésű Právitz (Právicz) Lajosnéról (született Béres Ilona) is érdemes pár szót szólni. Édesapja uradalmi cseléd volt Somogyban, ő maga is a cselédek között dolgozott 15 éves koráig, amikor is Pécsre költözött, és hamarosan a bőrgyárban kapott munkát. 1947-ben az MNDSZ egyik helyi szervezője lett, majd 1952-ben a Szigetvári járás pártbizottságának titkáraként találkozhatunk a nevével. 1955-ben került a nómenklatúrába a Baranya megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának osztályvezetőjeként, és ezt a pozícióját 1956 után is megtartotta. 1957-ben „az ellenforradalom leverésében és az ország gazdasági 56 Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához IV. 1929 októberétől 1939 szeptemberéig. Szerk. Friss Istvánné – Ilku Pálné. Bp. 1955.
